Annak ellenére, hogy néhány hónapja kormányellenes tüntetőket öltek meg az iráni hatóságok, most több százezres tömeg gyűlt össze Teherán utcáin az ország egyik legnépszerűbb katonai vezetőjét, Kászim Szulejmánit gyászolva.

Az elit Al-Kudsz – azaz Jeruzsálem arab nevét viselő – Forradalmi Gárda egység vezetőjét a szomszédos Irak síita dominanciájú kormányához kötődő Népi Mozgósítási Erők, a Hasd al-Saabi vezetőjével, Abu Mahdi al-Muhandisszal együtt ölte meg az amerikai drónról kilőtt rakéta Bagdadban.

Az Irán közel-keleti befolyását szövetséges helyi milíciákon keresztül építő Szulejmánit siratva, Ali Hamenei ajatollah, Irán legfelsőbb vezetője „kemény válaszcsapást” helyezett kilátásba. Hasonló lépést sürgetett a tábornok lánya is, aki szintén felszólalt a tömeg előtt.

A tiltakozók Amerika-ellenes jelszavakat skandáltak. Egyesek egy Trump elnököt ábrázoló képet és földre terített amerikai és izraeli zászlókat tapostak.

Trump korábban azt írta a Twitteren, hogy „nagyon keményen odacsapnak” 52 célpontra, ha amerikai polgárokat vagy javakat ér iráni támadás. Azt is közölte: legitim célpontnak tartja az iráni műemlékeket, amivel kiváltotta hazai politikai ellenfelei és szövetségesei bírálatát, az iráni külügyminiszter pedig a kulturális örökséget pusztító Iszlám Államhoz hasonlította.

A kényes témára Mark Esper amerikai védelmi miniszternek reagálnia kellett. Riporterek azt kérdezték tőle: hajlandó-e parancsot adni iráni műemlékek elleni támadásra. A miniszter válasza: "betartjuk a fegyveres konfliktusra vonatkozó előírásokat". Az ilyen helyek elleni támadás háborús bűn – erősködtek a riporterek. "Igen, ezek a fegyveres konfliktus szabályai" – mondta a miniszter.

Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO megjegyezte:

az Egyesült Államok olyan szerződéseket írt alá, amelyek tiltják a műemlékek elleni támadásokat fegyveres konfliktusok esetén.

Közben felmerült, hogy az amerikai csapatok kivonulhatnak Irakból. Legalábbis erre utalt az amerikai erők helyi parancsnoka, William Seely dandártábornok levele, amelyet az iraki egyesített műveleti parancsnokságnak küldött. Ebben az olvasható, hogy „a csapatok a következő napokban felkészülnek a tovább mozgásra és hogy tiszteletben tartják Irak szuverén döntését a távozásukról”.

A Pentagon viszont sietett cáfolni: az amerikai vezérkari főnök, Mark Milley tábornok „rosszul megfogalmazott” írásnak minősítette a levelet és azt mondta: "nem vonulnak ki". Mark Esper védelmi miniszter pedig közölte:

"nem tudjuk, mi az a levél is kitől jött, de nem volt döntés az Irakból történő amerikai kivonulásról és kész".

Zsavad Zarif iráni külügyminiszter viszont úgy fogalmazott: "kezd véget érni a rosszindulatú amerikai jelenlét Nyugat-Ázsiában". Trumpot pedig figyelmeztette: "ne hallgasson azokra a bohócokra", akik a közel-keleti politikáról akarnak tanácsot adni neki.