INFORÁDIÓ 
2020. január 17. péntek
Antal, Antónia

németország

német szociáldemokrata párt

kongresszus

spd

Saskia Esken (j) és Norbert Walter-Borjans, a nagykoalícióban kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnökei a párt berlini kongresszusának kezdetén, 2019. december 6-án. A tagság által megválasztott két vezetőt a kongresszus hivatott megerősíteni tisztségében.

Megválasztották új vezetőiket a német szociáldemokraták

Infostart / MTI

Megválasztották a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) új vezetőit pénteken Berlinben a párt tisztújító kongresszusán, döntöttek arról, hogy tárgyalásokat kell kezdeni a koalíciós társ Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és testvérpártjával, a bajor Keresztényszociális Unióval (CSU) a kormány politikájának módosításáról és elutasították a párt balszárnyának azon indítványát, hogy a szociáldemokraták azonnali hatállyal lépjenek ki az Angela Merkel vezette kormánykoalícióból.

A több mint 150 éve működő SPD történetében először nem egy elnök, hanem két társelnök vezeti a pártot. Ehhez a kongresszus elején módosítani kellett a párt alapszabályát, amely eddig nem ismerte a társelnöki intézményt.

A tisztségekre Saskia Esken szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőt és Norbert Walter-Borjans volt észak-rajna-vesztfáliai pénzügyminisztert választották meg. Az ellenjelölt nélküli választás formális volt, csupán megerősítette a tagság körében rendezett elnökjelölő szavazás eredményét.

Saskia Eskent a kongresszusi küldöttek 75,9 százalékának támogatásával, Norbert Walter-Borjanst 89,2 százalékos támogatottsággal választották meg társelnöknek.

Az Esken/Walter-Borjans duó a Merkel-kormányában való szociáldemokrata részvétel bírálójaként nyerte el a tagság támogatását. Azonban az elnökjelölő pártszavazás után csökkentették bírálatuk hevességét, és nem sürgették többé, hogy a tisztújító kongresszuson döntsenek a kormánykoalíció felbontásáról.

Saskia Esken kongresszusi beszédében kiemelte, hogy továbbra is "szkeptikusan" viszonyul a CDU/CSU pártszövetséggel folytatott kormányzáshoz, de úgy véli, tárgyalni kell a koalíciós pártokkal és "reális esélyt kell adni a folytatásra".

Konkrét követelésként azt fogalmazta meg, hogy az SPD törekvéseként az előző - szintén nagykoalíciós, CDU/CSU-SPD összetételű - kormány idején bevezetett általánosan kötelező minimálbért a jelenlegi óránkénti 9,19 euróról (3080 forint) 12 euróra kell emelni.

Norbert Walter-Borjans a koalíciós pártokkal folytatandó tárgyalások további témáiról elmondta: az eddiginél nagyobb erővel kell törekedni az éghajlatváltozás megfékezésére, ezért újra kell tárgyalni a kormány szeptemberben kidolgozott klímavédelmi csomagját.

Arról is szólt, hogy az SPD-nek ismét határozott baloldali politikát kell folytatnia, a társadalmi és "újraelosztási igazságosság" párjává kell válnia. Ezért a koalíciós partnerekkel tárgyalni kell adózási kérdésekről, és el kell érni, hogy a kormány a költségvetési egyensúly megőrzése, illetve az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabály betartása helyett az állami beruházások ösztönzésére kell törekedjék, és a húszas éveket "az állami beruházások évtizedévé" kell tennie.

A mintegy 600 küldött döntő többsége elfogadta az új vezetők iránymutatását, így

leszavazták a párt baloldali szárnyának azon indítványát, miszerint az SPD-nek nem szabad többé a jobbközép CDU/CSU kisebbik partnereként tevékenykednie, hanem azonnali hatállyal ki kell lépnie a koalícióból.

A vasárnapig tartó kongresszus első napjának egy további sarkalatos döntésével a küldöttek ugyancsak túlnyomó többséggel elfogadták a pártvezetés indítványát, miszerint tárgyalást kell kezdeni a koalíciós partnerekkel a társelnökök beszédeiben jelzett három fő ügyről, vagyis a többi között az oktatási, a digitális és a közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló állami beruházások jelentős élénkítéséről, a minimálbér - az indítvány szerint "perspektivikusan" - 12 euróra emeléséről és a "társadalmilag igazságos és hatékony klímapolitikáról".

Az 1863-ban alapított SPD-nek - a legrégebbi német pártnak és a világ első szociáldemokrata pártjának - azért égető a kormányzati részvétel kérdése, mert 2002 óta nem nyert Bundestag-választást, és az azóta a CDU/CSU kisebbik partnereként kormányon eltöltött évek - a 2005-2009-es, a 2013-2017-es és a 2017 őszi Bundestag-választással kezdődött ciklus - egyre inkább megtépázta választói támogatottságát.

Így az SPD, amely a 2002-es Bundestag-választáson még a szavazatok 38,5 százalékával végzett az első helyen, a legutóbbi felmérések szerint a szavazatok csupán 13-14 százalékára számíthatna, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás.

Berlin, 2019. december 6.
Saskia Esken (j) és Norbert Walter-Borjans, a nagykoalícióban kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) megválasztott társelnökei a párt berlini kongresszusán 2019. december 6-án.
MTI/EPA/Clemens Bilan
MTI/EPA/Clemens Bilan

Nyitókép: Saskia Esken (j) és Norbert Walter-Borjans, a nagykoalícióban kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) társelnökei a párt berlini kongresszusának kezdetén, 2019. december 6-án. MTI/EPA/Clemens Bilan
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018