eur:
411.24
usd:
393
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
2019. március 5-én Athénban készített kép Ursula von der Leyen német védelmi miniszterről, akit az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának résztvevői 2019. július 2-án az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek.
Nyitókép: MTI/AP/Thanászisz Sztavrakisz

Nem dőlhet hátra Európa Ursulája - ez a munka vár rá most

Bizottsága tagjainak bemutatása után munkaprogramot kell készítenie Ursula von der Leyennek. A Bruxinfo elemzője, Fóris György az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azt mondta: három közvetlen alelnökének portfóliója tükrözheti személyes céljait.

Azok után, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke kedden portfóliókkal ellátott névsorát is közzétette, talán körvonalazódik, milyen témák lesznek számára hangsúlyosak az unió első számú vezetőjeként. Korábban az Európai Parlament előtt már elmondta "programbeszédét", ám az Fóris György, a Bruxinfo elemzője szerint nem igazán az volt.

"Amit ő júliusban elmondott az Európai Parlamentben, az nem részletes programbeszéd volt, hanem személyes koncepciógyűjtemény.

Mind az elnöknek, mind a bizottságnak munkaprogramot kell bemutatnia, ami egy sokkal összeszedettebb, egymással is sokkal koherensebb viszonyban álló tevékenységek és célok nagyon koncepciózus együttesét kell, hogy mutassa" - mondta az InfoRádióban Fóris György.

Szerinte abból, ahogy Ursula von der Leyen a portfóliókat leosztotta és ahogy a három fő célt megnevezte, és erre egy alelnöki posztot hozott létre, egyértelműen látszik, hogy a korábbi beszédben megjelent célokat továbbra is elsőrendűnek tartja.

A probléma viszont nem is a munkaprogram őszi bemutatásával lesz.

"Amikor ő vázolta a koncepcióját és fő céljait, akkor figyelembe kellett vennie azt is,

el kellett érnie a megválasztását,

ilyen értelemben tehát választási beszédet mondott az EP-ben. Mindenki tudja, hogy ma az Európai Unió rendkívül megosztott, vannak tagországok, akik a pénzügyekben szigorúságot, fegyelmet hirdetnek, vannak, akiknek elegük van ebből és azt látják, hogy nem tudnak fejlődni lazítás nélkül. Vannak, akik nyomnák előre a klímacélok elérését, és vannak, akik erre azt felelik, hogy ez megöli az ipart és elveszi a munkahelyeket. Vannak, akik érzékenyek a jogállamisági normákra, mert úgy érzik, hogy ez a saját normáiknak jelentene alternatívát, és vannak, akik ezeket a kérdéseket nemzeti hatáskörbe tartozónak vallják, ne szóljon ebbe bele más" - fejtegette Fóris György, aki szerint

Ursula von der Leyen miközben keményen fogalmaz a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, mindig elmondja, hogy nem szabad elfeledkezni a nemzeti specifikumokról.

"Ezzel mindkét oldalnak tudott valamit mondani, és mindkét oldalról kapott szavazatokat" - tette hozzá.

Hogy az új elnök azt hogyan oldja meg, hogy ne csak mondjon, tegyen is valamit mindenki felé, ez lesz Fóris György szerint az ősz és a következő évek nagy kérdése.

A témáról bővebben is szó lesz ma szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×