eur:
410.9
usd:
392.2
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

Járóka Líviát és Dobrev Klárát is az EP alelnökévé választották

A fideszes Járóka Líviát és Dobrev Klárát, a Demokratikus Koalíció képviselőjét is alelnökévé választotta az Európai Parlament (EP) szerda délután.

Járóka Líviát, aki már 2017 vége óta alelnök, és akit ismét az Európai Néppárt jelölt a posztra, 349 szavazattal választották újra a strasbourgi plenáris ülésen.

Közleményében a Fidesz-KDNP delegációja leszögezte:

Járóka az európai szegénység felszámolása, a roma polgárok integrációja, valamint a nők helyzetének javítása érdekében kifejtett munkásságával vívta ki képviselőtársai elismerését.

Járóka Lívia 2004 és 2014 között az Európai Parlament képviselője volt, majd három év után, 2017 szeptemberében visszatért a testületbe, amelynek ő volt az első roma származású tagja.

A szociáldemokrata frakció által jelölt Dobrev Klárát 402 képviselő szavazta meg.

Mindkettejük jelöltségét már az első szavazási fordulóban jóváhagyta a képviselőtestület,

ahogyan a néppárti Mairead McGuinnesst, Rainer Wielandet, Othmar Karast és Ewa Bozena Kopaczot, a szociáldemokrata Katarina Barley-t és Pedro Silva Pereirát, illetve az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű centrista-liberális frakció részéről Dita Charanzovát és Nicola Beert, valamint a zöldpárti Heidi Hautalát is.

Rajtuk kívül még három alelnököt választanak a második fordulóban.

Az Európai Parlament 751 képviselőt számlál, akiket az Európai Unió 28 tagállamában választanak meg. Az EP elnöksége az uniós parlament elnökéből, 14 alelnökéből és öt, a parlament által két és fél évre választott, tisztségében megújítható quaestorból áll. Utóbbiakat csütörtökön választják meg, ők a képviselőket közvetlenül érintő hivatali, pénzügyi kérdésekkel foglalkoznak.

Az elnökség az uniós parlament szabályszerű működéséért felelős szerv. Hatáskörébe tartozik az Európai Parlament előzetes költségvetésének felállítása és mindennemű hivatali, személyzeti és szervezeti kérdés rendezése.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×