Infostart.hu
eur:
364.42
usd:
314.78
bux:
149112.53
2026. augusztus 18. kedd Ilona

Járóka Líviát és Dobrev Klárát is az EP alelnökévé választották

A fideszes Járóka Líviát és Dobrev Klárát, a Demokratikus Koalíció képviselőjét is alelnökévé választotta az Európai Parlament (EP) szerda délután.

Járóka Líviát, aki már 2017 vége óta alelnök, és akit ismét az Európai Néppárt jelölt a posztra, 349 szavazattal választották újra a strasbourgi plenáris ülésen.

Közleményében a Fidesz-KDNP delegációja leszögezte:

Járóka az európai szegénység felszámolása, a roma polgárok integrációja, valamint a nők helyzetének javítása érdekében kifejtett munkásságával vívta ki képviselőtársai elismerését.

Járóka Lívia 2004 és 2014 között az Európai Parlament képviselője volt, majd három év után, 2017 szeptemberében visszatért a testületbe, amelynek ő volt az első roma származású tagja.

A szociáldemokrata frakció által jelölt Dobrev Klárát 402 képviselő szavazta meg.

Mindkettejük jelöltségét már az első szavazási fordulóban jóváhagyta a képviselőtestület,

ahogyan a néppárti Mairead McGuinnesst, Rainer Wielandet, Othmar Karast és Ewa Bozena Kopaczot, a szociáldemokrata Katarina Barley-t és Pedro Silva Pereirát, illetve az Újítsuk meg Európát (Renew Europe) nevű centrista-liberális frakció részéről Dita Charanzovát és Nicola Beert, valamint a zöldpárti Heidi Hautalát is.

Rajtuk kívül még három alelnököt választanak a második fordulóban.

Az Európai Parlament 751 képviselőt számlál, akiket az Európai Unió 28 tagállamában választanak meg. Az EP elnöksége az uniós parlament elnökéből, 14 alelnökéből és öt, a parlament által két és fél évre választott, tisztségében megújítható quaestorból áll. Utóbbiakat csütörtökön választják meg, ők a képviselőket közvetlenül érintő hivatali, pénzügyi kérdésekkel foglalkoznak.

Az elnökség az uniós parlament szabályszerű működéséért felelős szerv. Hatáskörébe tartozik az Európai Parlament előzetes költségvetésének felállítása és mindennemű hivatali, személyzeti és szervezeti kérdés rendezése.

Címlapról ajánljuk
Figler Zoltán a hajós közlekedésről: még nem vagyunk túl a nehezén

Figler Zoltán a hajós közlekedésről: még nem vagyunk túl a nehezén

Budapest környezetében volt elég víz a Dunában, így az elmúlt napokban is közlekedtek a sétahajók, túrahajók. A nehézséget, vagy inkább kényelmetlenséget a Paksi Atomerőmű miatt bevezetett energiakorlátozások jelentették – egyebek mellett erről beszélt az InfoRádióban Figler Zoltán, a Személyhajósok Szövetségének főtitkára, aki beszélt a következő napok és a hosszú hétvége kilátásairól.
inforadio
ARÉNA
2026.08.18. kedd, 18:00
Sós Csaba
a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya
Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Ukrajna brutális tűz alá vette Moszkvát, titkos orosz drónbázisokról rántották le a leplet – Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Két év óta a legnagyobb ukrán dróntámadás érte Moszkvát az éjszaka Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester által közzétett adatok szerint. Az ukránok 620 drónt indítottak Moszkva felé, melyek közül 180-at megsemmisített az orosz légvédelem. Legalább tíz új orosz dróntámaszpontot azonosított Oroszország Belarusszal és Ukrajnával határos területe mentén a Telegraph. A bázisokról Moszkva akár a NATO területe felé is indíthatna nagy hatótávolságú támadódrónokat, amelyek elérhetik akár Varsót is - írja a brit lap. Az orosz legfelsőbb bíróság hétfőn helybenhagyta korábbi ítéletét, egyúttal elutasította a Jabloko liberális ellenzéki párt fellebbezését, amelynek ezáltal jogerősen törlik a szeptemberi alsóházi választásra állított országos listáját. Az ellehetetlenített Jabloko az indulók közül egyedüliként ellenezte volna az ukrajnai háborút. Az ellenzéki tömörülés alelnökét, Lev Sloszberget tegnap 11 év és egy hónap börtönbüntetésre ítélte egy városi bíróság, amiért a vád szerint rágalmazta az orosz hadsereget. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×