"Nem" - válaszolt kurtán az EPP-hez tartozó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa a Süddeutsche Zeitung című német lapban közölt interjúban arra a kérdésre, el tudja-e képzelni, hogy közeledés kezdődik az EPP és a Liga között.

Arra a kérdésre, hogy valóban nem lesz semmiféle együttműködés Salvinivel vagy hasonló csoportosulásokkal, kifejtette: nyilvánvaló, hogy az EPP-től nagyon eltérő szemléletű pártokról van szó, ami megmutatkozik például a migrációs politikában.

"Ez is egy oka annak, hogy az EPP miért nem nyit Salvini úr pártja felé" - mondta Angela Merkel.

Hozzátette:

"biztos, hogy Manfred Weber nem teszi függővé magát az ilyen pártok szavazataitól", ha az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltéséről szavaznak az Európai Parlamentben.

A Fidesz EPP-tagságára vonatkozó kérdésre kijelentette: az EPP felállított egy háromtagú testületet a téma tanulmányozására, és "megfelelő időben meghozza döntését".

Arra a kérdésre, hogy az EP-választás után szorgalmaz-e majd új szankciós mechanizmusokat a jobboldali populista erők Európai Unió elleni tevékenységével kapcsolatban, kiemelte, hogy teljes mértékben ki kell használni a Lisszaboni Szerződés által biztosított lehetőségeket.

Keményebb szankciós mechanizmusok bevezetéséhez szerződésmódosításra lenne szükség, ami "nem nagyon egyszerű", mert a tagállamok teljes egyetértésével, egyhangú döntéssel kellene határozni - mondta.

A terjedelmes interjúban arról is szólt, hogy kezdettől fogva kételkedéssel viszonyult a 2014-es EP-választás alkalmából bevezetett csúcsjelölti intézményhez, de - mint mondta - "jó tagja vagyok az EPP-nek, amely felvette alapszabályába, hogy csúcsjelöltet állít" az EP-választásra.

A csúcsjelölt ezúttal Manfred Weber, "én pedig kiállok majd azért, hogy ő legyen az Európai Bizottság elnöke", amennyiben az EPP gyűjti össze a legtöbb szavazatot az EP-választáson

- közölte a kancellár.

Menekültügy

Angela Merkel a többi között a menekültügyről és a migrációról is beszélt, kiemelve, hogy az EU az utóbbi négy évben megtapasztalta a közel- és a közép-keleti térségben dúló polgárháborúk és terror következményeit, segített bajba került embereken és ez a téma a következő évtizedekben is végigkíséri.

Kifejtette: a döntések hatását csak úgy lehet megfelelően megítélni, ha azt is figyelembe veszik, hogy milyen hatást eredményezett volna a döntéssel ellentétes irányú politika.

"Nagyon sokkal rosszabb következményekkel járt volna az euróválságban vagy a menekültválságban, ha egyáltalán nem, vagy egészen másként cselekedtünk volna" - húzta alá a német kancellár.

Mint mondta: amikor 70 millió menekült sodródik a világban, érthető, hogy az EU-nak közülük "bő egymillióval foglalkoznia kell".

Az is érthető, hogy mindez társadalmi vitákat okoz, de ezeket a vitákat le kell folytatni - tette hozzá Angela Merkel, megjegyezve, hogy a folyamat révén tapasztalatokat is szereztek,

"megtanultunk néhány dolgot ebből a helyzetből".

Ma már a migrációs politika számos kérdésében konszenzus van, a tagállamok egyetértenek az EU külső határa védelmének ügyében, az Afrika iránti felelősségvállalásban, illetve a terrorizmus elleni küzdelemhez nyújtott segítséget illetően.

Azonban továbbra sincs egyetértés abban, hogy befogadjon-e valamennyi tagállam "legalább egy bizonyos számú menekültet, vagy pedig hagyjuk magukra a leginkább érintett tagállamokat". Ezen tovább kell dolgozni - mondta Angela Merkel.