A válaszadók 48,6 százaléka utasítja el, hogy Katalónia függetlenedjen Spanyolországtól, míg 47,2 százaléka támogatja ezt a lehetőséget. Mindez azt is jelzi, hogy a két tábor továbbra is közel azonos nagyságrendű, a katalán társadalom továbbra is megosztott a kérdésben.

A kutatás rámutatott: 2017 júniusa óta most először fordult meg az arány az ellenzők javára.

A függetlenség támogatóinak 51,9 százaléka továbbra is népszavazás megrendezése révén tartja elérhetőnek célját. Viszont a többség szerint nem valószínű, hogy a spanyol kormánytól olyan ajánlat érkezhet, amely a szeparatista pártok többsége számára elfogadható javaslatot tartalmaz.

A központi vezetés elutasítja az újabb katalán önrendelkezési referendumot, és az alkotmány keretein belül zajló párbeszédet szorgalmaz, a katalán függetlenségi kormány azonban ragaszkodik a népszavazáshoz.

A madridi legfelsőbb bíróságon napra pontosan három hónapja vette kezdetét a katalán függetlenségi politikusok és civil szervezeti vezetők elleni per.

A tizenkét vádlottat a 2017. október 1-jén alkotmányellenesen megtartott és rendőri erőszakba torkollott függetlenségi népszavazás megrendezése, valamint a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt állították bíróság elé.

Az ügyészség 7 és 25 év közötti börtönbüntetéseket kért rájuk különböző bűncselekményekben, például az alkotmányos rend veszélyeztetésének számító lázadás, illetve közpénz hűtlen kezelése miatt. A vádlottak közül kilencen vannak előzetes letartóztatásban, többen 2017 októbere óta.

A külföldre menekült Carles Puigdemont volt katalán elnök és leváltott kormányának négy tagja ebben az eljárásban nem ült a vádlottak padjára, mivel a spanyol bíróság által kért kiadatásukat Belgiumban és Németországban is elutasították. Spanyolországban viszont elfogatóparancs van érvényben ellenük, így haza sem térhetnek.