Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépését (Brexit) ellenző tüntetők uniós (j) és brit zászlóval a kezükben a parlament épülete előtt, Londonban 2018. november 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Közeledik a brexit nagy napja

Telnek a napok, egyre közelebb kerül december 11-e, amikor európai fontosságú szavazás lesz a brit parlamentben: Theresa May miniszterelnök brexittervezetének elfogadásáról vagy elvetéséről döntenek.

A BBC tekintélyes politikai kommentátora, John Pienaar szinte biztosra veszi, hogy a parlament jövő kedden leszavazza a miniszterelnök tervezetét az Európai Unióból való kilépés módjáról és részleteiről. Mi történik, ha valóra válik a politikai szakértő jóslata? A szocialista ellenzék közölte, hogy ebben az esetben

bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormányfő ellen, tehát Theresa May megbuktatására készül.

A miniszterelnök és a brexit-hívők tábora nem tartja elveszettnek a helyzetet. Úgy látják, hogy a nagy nehezen kidolgozott kompromisszumos megoldási javaslat elfogadható, rendezi az ír kérdést is: lehetőséget nyújt ahhoz, hogy az Ír-szigeten szabad átjárás legyen az Ír Köztársaság és a Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írország között.

Hétfőn jogi szempontból vizsgálták meg a képviselők Theresa May tervezetét, felszólalt Geoffrey Cox igazságügyminiszter is, ezután pedig öt napon át vitatja a Parlament az immár sok engedménnyel megspékelt brexit-tervezetet.

A Sunday Times négy lehetőséget vázolt fel Nagy-Britannia jövőjéről a brexit tükrében

1. Theresa May tervezetét elfogadja a Parlament. Ez azt jelentené, hogy London kilép az Európai Unió mezőgazdasági és halászati egyezményéből, megszabadulva annak tetemes anyagi terhétől, továbbá saját maga köthet kényére-kedvére gazdasági és kereskedelmi egyezményeket, szerződéseket a világ bármely országával, vagy akár az Európai Unióval.

A kompromisszumos Theresa May tervezet hátránya, hogy a kilépést követő mintegy huszonegy hetes átmeneti időszakban Londonnak el kell fogadnia Uniós döntéseket, méghozzá úgy, hogy azoknak a meghozatalába már nem szólhat bele.

2. A második lehetőség a Sunday Times szerint a norvég mintára létrehozható kapcsolat, amely szerint Nagy-Britannia afféle kültagja maradna az Európai Uniónak. Ezt Brüsszel jelzései szerint nem tartja megvalósíthatatlannak az Unió. Új vámügyi szerződést kellene kötni. Ezt a megoldást bizonyára támogathatónak találná a brit parlament kormánypárti és ellenzéki képviselőinek zöme.

De ez csak afféle "álbrexit" lenne, holott a népszavazás a teljes elszakadás mellett döntött.

3. Új brexit-népszavazás kiírása. Ennek ellenzői rámutatnak, hogy 2016-ban döntött a nép, egy újabb népszavazás ellenkezne a demokrácia elvével.

4. A megállapodás nélküli brexit, az hogy Nagy-Britannia március 29-én slussz-passz kilépjen, éveken át tartó tárgyalások nélkül, azonnali kereskedelmi egyezmények megkötésének a lehetőségével. Ez azonban pénzügyi káoszt és komoly veszteségeket okozna a Bank of England szakértői szerint, gazdasági visszaesést, a munkanélküliség növekedését.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×