eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Barnier: még mindig kútba eshet a brexit-megállapodás

A Nagy-Britannia uniós kilépését rendező megállapodás 90 százalékban elkészült, de az ír-északír határellenőrzés körüli viták miatt még mindig előfordulhat, hogy az egész folyamat zátonyra fut - jelentette ki Michel Barnier uniós főtárgyaló egy interjúban.

"Meggyőződésem, hogy szükség van megállapodásra, de továbbra sem vagyok biztos benne, hogy sikerül tető alá hoznunk" - mondta Barnier a France Inter francia rádiónak, hozzátéve, hogy

lehetséges megállapodásra jutni, de nehéz lesz.

A brüsszeli EU-csúcs Brexit-ügyben előrelépés nélkül ért véget a héten, Theresa May brit kormányfő mindössze annyiban mutatkozott nyitottnak, hogy pár hónappal meg lehetne hosszabbítani az ország uniós kilépését követő, eredetileg 2020 végéig tervezett átmeneti időszakot.

Az unió vezetői arra figyelmeztették Londont, hogy már nem hajlandók több engedményt adni annak érdekében, hogy a holtpontról kimozdítsák a megbeszéléseket. Átmeneti időszak viszont csak akkor lesz, ha sikerül megállapodni a kilépésről. Alku hiányában az Egyesült Királyság március 29-én éjfélkor minden átmenet nélkül kikerül az Európai Unióból.

Az ír-északír határellenőrzés ügye a kiválási megállapodásról folytatott tárgyalások legfőbb vitás pontja. A brit kiválással az Ír-szigeten, Észak-Írország és az Ír Köztársaság között húzódik majd az EU és az Egyesült Királyság egyetlen szárazföldi határa, és miután a brit kormány eltökélte, hogy az egységes piacból és a vámunióból is kilép, hogy független kereskedelmi politikát folytathasson, elkerülhetetlennek tűnik, hogy a határon visszaállítsák az ellenőrzést. Ez viszont megtorpedózhatja az ír-szigeti fegyveres konfliktus évtizedeit 1998-ban lezáró úgynevezett nagypénteki megállapodást, s így a sziget békéjét is. Ezért Brüsszel azt javasolta, hogy vészmegoldásként Észak-Írország a kiválást követően is maradjon az "egységes szabályozási terület" vagyis az egységes piac és a vámunió része. Ez akkor következne be, és addig tartana, ameddig nem sikerül más, jobb megoldást találni. Ezt London tavaly decemberben el is fogadta. Theresa May azonban azóta többször is nyilvánosan kijelentette, hogy ez aligha elfogadható megoldás.

A legutóbbi, May által kiírt előrehozott választáson ugyanis a kormányzó konzervatívok elveszítették abszolút többségüket a parlament alsóházában, és az északír Demokratikus Unionista Párt támogatásával kormányoznak, amely mereven elzárkózik attól, hogy Észak-Írország más megítélés alá essen, mint az Egyesült Királyság többi része, és az Ír-tengeren vámhatár jöjjön létre Nagy-Britannia és az Ír-sziget között.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×