Infostart.hu
eur:
362.92
usd:
322.56
bux:
144435.31
2026. október 16. péntek Gál
Strasbourg, 2013. július 2.Az Európai Parlament által közreadott képen Judith Sargentini, a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja holland tagja felszólal a Rui Tavares portugál zöldpárti európai parlamenti képviselő által készített, a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló jelentésről folytatott vitán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2013. július 2-án. (MTI/EP/Fred Marvaux)
Nyitókép: MTI/EP/Fred Marvaux

Kérdéses a Sargentini-jelentés kétharmados sikere Gyévai Zoltán szerint

A Bruxinfo főszerkesztője kérdésesnek tartja, hogy a Sargentini-jelentés jövő heti szavazásakor az Európai Parlamentben a dokumentum támogatói megszerzik-e a kétharmados többséget. Az EP legnagyobb frakcióját, a kormánypártok képviselőit is magába foglaló néppárti képviselőcsoportot erősen megosztja a jelentés.

Az előzetes hírek szerint szeptember 12-én, szerdán szavaznak a Sargentini-jelentésről, de a szavazás időpontját eljárásrendi beadványok és kételyek nehezítik, így nem is biztos, hogy a tervezett dátumon sor kerül rá. Ettől függetlenül szoros lesz az eredmény, szinte lehetetlen előre megjósolni, hogy merre billen a mérleg - közölte Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője.

A Néppárt hivatalosan feltette a kérdést, hogy szavazatnak számít-e a tartózkodás.

Gyévai Zoltán kiemelte,

hogyha valaki tartózkodik, az is szavazásnak számít és a nemek számát fogja növelni.

Ha viszont valaki nem megy be szavazni, akkor az nem számít tartózkodásnak vagy másnak, egyszerűen nem számolják meg. Ennek ellenére van egyfajta bizonytalanság e kérdés körül - tette hozzá a Bruxinfo főszerkesztője.

Megosztott a Néppárt

Gyévai Zoltán szerint

rendkívül nagy a megosztottság az Európai Néppárton belül.

Vannak, akik a pokolra kívánnák a Fidesz-KDNP-t, főleg az északi országok között. Mások, mint Manfred Weber (az Európai Néppárt európai parlamenti frakciójának vezetője), talán realistábbak, és úgy gondolják, hogy figyelembe kell venni azt az eltolódást is, ami érezhető - főleg a migránshelyzetnél - egész Európában.

"A Fidesz kilépése vagy kiűzése szerintük gyengítené, nem pedig erősítené az Európai Néppártot. Weber a karrierjét is kockára tette azzal, hogy megpróbálja egyben tartani a pártot"

- emelte ki a főszerkesztő.

Mint mondta, ez nem jelent egy közös álláspontot, közös tartózkodást szavazáson a Néppárt részéről, viszont a tartózkodással azok véleményét is fel lehetne karolni, akik nem értenek egyet, és azokét is, akik egyetértenek a jelentéssel.

Egy korábbi szavazáson - júniusban az Állampolgárjogi Bizottság szavazásán - az Európai Néppárti képviselők lelkiismeretére bízták, hogy hogyan szavaznak. Gyévai Zoltán szerint hasonló eset fordulhat elő most is, nyílt verseny lesz, hiszen több mint 200 képviselője van az Európai Néppártnak, és ha nagy lesz a szavazatok között a szóródás, akkor rajtuk múlhat, merre billen a mérleg nyelve. Ugyanakkor ebben a bizonytalan helyzetben nem minden rajtuk múlik, ugyanis dönthet úgy mondjuk egy zöldpárti képviselő is, hogy nem ért egyet a jelentés konklúziójával, következményével és nemmel szavaz.

Az Európai Parlament tehát polarizált a kérdésben, és nem az a kérdés, hogy az EP-ben többséget élvez-e a javaslat - hiszen ez úgy néz ki, megvan -, hanem

az a kérdés, hogy a kétharmados többséget megkapja-e a Sargentini-jelentés"

- vélekedett a főszerkesztő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Mi vár Donald Trumpra a félidős választásokon? – Csizmazia Gábor az Arénában

Az Amerikai Egyesült Államokban a félidős választások eredetileg nem az elnök megítéléséről szólnának, a gyakorlatban azonban régóta politikai népszavazásként működnek az aktuális elnök teljesítményéről, most különösen is így lesz ez – tette világossá az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa.

Négyszemközt tárgyalt Magyar Péter Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel

Az ukrán elnököt teljes szolidaritásáról biztosította „a hazája ellen már majd 5 éve tartó embertelen orosz agresszió miatt” Magyar Péter. Elmondta azt is, hogy Magyarország kész minden lehetséges diplomáciai eszközzel segítséget nyújtani egy mielőbbi tűzszünet és egy tartós béke megteremtésében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Kiderült, honnan jött a parancs, hogy szúrjanak ki Kijevvel, mérgesedik az amerikai-ukrán viszony - Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

Kiderült, honnan jött a parancs, hogy szúrjanak ki Kijevvel, mérgesedik az amerikai-ukrán viszony - Pénteki híreink az orosz-ukrán háborúról

A Reuters hírügynökség amerikai és nyugati forrásokból úgy értesült, hogy a Fehér Házból érkezett az utasítás az Ukrajna által harctéri kommunikációra és drónműveletekre használt SpaceX Starshield műholdas rendszer korlátozására. A Newsmaxnak adott tegnapi interjújában Donald Trump amerikai elnök bírálta Volodimir Zelenszkijt, mondván, az ukrán elnök "nem olyan fickó, akivel [az Egyesült Államoknak] jó együttműködnie". Trump szerint Zelenszkij ugyan azt mondja, hogy le akarja zárni a háborút, ez nem igaz. "Nem vagyok Zelenszkij nagy rajongója" - tette hozzá. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap kijelentette, hogy Oroszország válaszolni fog az energetikai infrastruktúráját ért ukrán támadásokra, és nem hagyja azokat megtorlás nélkül. "Nem kellett volna belekezdeni. Mielőtt megtették volna ezt a lépést, alaposan át kellett volna gondolniuk a következményeket" - vélekedett Putyin. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×