A döntés elsősorban szimbolikus jelentőségű, mivel eleve igen kevesen kelnek át a határon, főként néhány segélyszervezet dolgozói, és a tilalom nem vonatkozik a humanitárius okokból Izraelbe utazókra, a kórházakba kezelésekre tartókra.

A lépést Izrael válasznak szánja a március vége óta heti rendszerességgel ismétlődő péntek délutáni, határ menti erőszakos tüntetésekre. A tűzszüneti tárgyalásokon megígértekkel ellentétben ezen a pénteken is Molotov-koktélokat és házi készítésű robbanószerkezeteket dobtak a határ izraeli oldalán felsorakozott katonákra, valamint gyújtó eszközöket indítottak Izrael felé, mire a katonák válaszul megöltek két palesztint.

Egyiptomi diplomaták tűzszüneti egyezményt próbálnak létrehozni a Gázai övezetet uraló radikális iszlamista Hamász és Izrael között, hogy véget vessenek a majdnem naponta ismétlődő erőszaknak a gázai határnál, amely már újabb háborúval fenyeget.

Az egyiptomi terv a gázai Hamász és a Ciszjordániában, Rámalláhban kormányzó, mérsékeltnek tekintett Fatah párt megbékélését is tartalmazza, Mahmúd Abbász palesztin elnök kormányzatának kiterjesztésével a Gázai övezetre.

A rendezést nehezíti Rámalláh ellenállása, ugyanis szinte minden palesztin frakció delegált küldötteket az egyiptomi fővárosban zajló megbeszélésekre, de a Fatah tagjai bojkottálják a tárgyalásokat.

Az 1993-ban megkötött oslói egyezmény szerint a Gázai övezet köztisztviselőinek fizetését elvileg Rámalláhból folyósítják az Izrael által beszedett és a palesztin hivatalos kormányzatnak átutalt vámbevételekből. A Fatah és a Hamász ellentéte miatt azonban Gázában rendre csökkentették, illetve megvonták a kifizetéseket, ami tovább nehezíti az ott élők helyzetét.

Közben az övezet szomszédságában élő izraeliek a nyugalom helyreállítását követelték a határnál kormányuktól, amikor szombat este "Nem vagyunk ágyútöltelékek" jelszóval Tel-Aviv központjában tüntettek.