Ez a tanulmány az első, amelyik megmutatta, hogyan lehet elérni a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodásban kitűzött célt kísérleti technológiák használata nélkül.

Néhány alkapvető társadalmi szokás megváltoztatásával jelentősen le lehet csökkenteni az emberiség energiafelhasználását - mondta Boza-Kiss Benigna, a munkában részt vevő magyar kutató. Az elemzés során azt a kérdést tették fel, hogy a jelenleg elérhető, fenntarthatóságot szolgáló szokások, technológiák és társadalmi normák drasztikus elterjedésével hogyan alakulna a globális energiaigény.

A becsléshez minden fontos szektort megvizsgáltak a közlekedéstől az iparon át az ingatlanszektorig, és a korábbi, társadalmi, tudományos és gazdasági kutatások által beazonosított trendeket "számszerűsítették". Ilyen trend például, hogy

ma már Bécsben, Svédországban, Angliában a fiatalok 40 százaléka nem szerez jogosítványt, mert úgy érzi, nincs rá szüksége.

Ez azért történik, mert egyrészt trendi, másrészt a városiasodás előrehaladtával a jogosítványra valóban egyre kevesebb szükség lehet - magyarázta a kutató.

Figyelembe vették továbbá például azt is, hogy az építkezéseknél mi a legkorszerűbb szabvány. A passzív házak sok országban általánosnak számítanak, sőt az épületek lehetnek akár pozitív enerigamérlegűek, mintegy erőművek is. A kutatásban tehát azzal is számoltak, hogy mennyivel lehetne csökkenteni az energiaigényt, ha a társadalom nagy része - felújítások vagy építkezések révén - ilyen épületekbe költözne.

Az ilyen tendenciák figyelembe vételével számolták ki azt, hogy

jelenleg évente a világban felhasznált 410 exajoule energiát 2050-re 245 exajoule-ra lehetne csökkenteni a fentihez hasonló társadalmi változásokkal.

"Ez bevallottan nagyon optimista előrejelzés, amelyhez olyan szokásokat kellene megváltoztatni, amelyeket berögzültségük miatt igen nehéz" - mondta Boza-Kiss Benigna.

További megállapítások

• A nagy energiahatékonyságú elektromos közlekedési eszközök megosztásos vagy igény szerinti használata 2050-re 60 százalékkal csökkenhetné a közlekedés energiaigényét, ezzel együtt mérsékelné a járművek számát az utakon.
• Tizenöt százalékkal csökkenne 2050-re az energiaigény, ha az új házak építésekor és a régiek felújításakor szigorú szabályok határoznák meg a fűtés és a hűtés technológiáját.
• Egészségesebb, kevesebb vörös húst tartalmazó étrenddel mérsékelni lehetne a mezőgazdaság károsanyag-kibocsátását, valamint az erdőfelület egy olaszországnyi és bangladesnyi területtel növekedne.