Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Berlin, 2018. június 25.Angela Merkel német kancellár, a német Kereszténydemokrata Unió, a CDU elnöke elnökségi ülésre érkezik a párt berlini székházába 2018. június 25-én. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: Clemens Bilan

Külpolitikai siker, belpolitikai kurdarc Németországban

Külpolitikai siker és belpolitikai kudarc – nagyon leegyszerűsítve így lehetne jellemezni Angela Merkel német kancellár az uniós csúcson elért eredményeit.

Az uniós csúcs után tovább mélyült a német belpolitikai válság. Angela Merkel úgy véli, a brüsszeli eredmények elégségesek a CDU/CSU pártszövetség vitájának lezárásához, Horst Seehofer, a CSU elnöke szerint azonban nem.

Éles helyzet alakult ki Berlinben

– véli Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. Amennyiben a CSU-vezető belügyminiszterként arra utasítaná a szövetségi rendőrséget, hogy a más államban nyilvántartásba vett menekülteket állítsa meg a határnál, és ne osszák szét őket a német tartományokban, Horst Seehofer és Angela Merkel között konfliktus alakulna ki – hangsúlyozta a szakértő.

A német alkotmány ilyen esetben azt írja elő, hogy mindig a kancellár határozza meg a kormány irányvonalát, így a belügyminiszter politikáját is – tette hozzá Kiss J. László. „Amennyiben ez ellen vét valaki, akkor a kancellárnak jogában áll felmenteni, elbocsátani a minisztert” – emelte ki. Seehofer felmentése a pártszövetség felbomlásához, és így kormányválsághoz vezetne.

„Egy új választás lehetősége is benne lenne egy ilyen belpolitikai helyzetben”

– fogalmazott.

Külpolitikai szempontból ugyanakkor Angela Merkel sikerként élhette meg az uniós csúcsot – mondta a Budapesti Corvinus Egyetem tanára. „Látszólag sikeres konzenzust ért el, sok ígéretet kapott, és tulajdonképpen mindenkinek a kívánságát teljesítette” – fogalmazott a szakértő. Kiss J. László szerint a csúcsról

„mindenki úgy ment haza, hogy lényegében azt kapta, amiért odament”.

A határozatok alapján Olaszországot nem hagyják magára a tagállamok, a visegrádi országok elégedettek lehetnek azzal, hogy a menekültek újraelosztása lekerült a napirendről. Angela Merkel pedig úgy térhetett vissza, hogy a már regisztrált menekültek kérdésében kétoldali megállapodásokon nyugvó európai megoldást sikerül létrehozni. Ezen ígéretek körül ugyanakkor nagyon sok a bizonytalanság – hívta fel a figyelmet Kiss J. László.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×