Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Sikersztorik és gondok a magyar országjelentésben

Az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a kkv-k innovációs tevékenységének hiánya – ezeket a főbb kritikákat említi az Európai Bizottság 2018-as országjelentése.

Stabil növekedés jellemzi a magyar gazdaságot, ehhez pedig jelentős mértékben hozzájárul az 5 éve tartó fogyasztásnövekedés – állapítja meg az Európai Bizottság országjelentése, kitérve arra, hogy a növekedést a fogyasztás mellett a beruházások és az export bővülése jelentős mértékben támogatja.

Székely István Pál, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának országigazgatója az eredmények között említette

a munkaerőpiac – közfoglalkoztatás nélkül is – számottevő bővülését, a főbb szegénységi mutatók javulását, és a közpénzügyi folyamatok stabilitását.

Az országigazgató a közösségi beruházások alakulásáról szólva kiemelte az uniós források hatékony felhasználásának fontosságát.

"Történelmi lehetőség, hogy az EU ilyen mértékű támogatást nyújt ezeknek az országoknak. Ez nem lesz sokáig így, mert ahogy felzárkózunk és esetleg újra elkezd bővülni az EU, mások kapják majd ezt a támogatást. Ezért

úgy kell felhasználni, hogy a hatása nemzedékeken keresztül is érezhető legyen."

Az országjelentés a pozitívumok mellett számos kritikát is megfogalmaz: kitérve arra, hogy alacsony a kutatásfejlesztésre fordított források állami szintje, a magyar kis -s középvállalkozások pedig nem elég innovatívak.

"A vállalati szektorban nagyon jelentősen növekedett, ez alapvetően a külföldi vállalatok k+f beruházásait jelenti. Az állami beruházások folyamatosan csökkennek, de én óvatos lennék azzal, hogy azt mondjuk, ez egy negatív trend" – mondta a Székely István Pál. A kérdőíves felmérés eredményét ismertetve azt is elmondta, hogy

a magyar kkv-k az unióban a legkevésbé innovatívak közé tartoznak, a listában Románia és Lengyelország között szerepelnek.

Az országigazgató az oktatás helyzetéről szólva utalt a legutóbbi PISA-felmérésre: eszerint az OECD tagországok összehasonlításában kifejezetten gyenge a magyar diákok matematikai, szövegértési és természettudományos teljesítménye. Az országjelentés megállapítja, hogy

egy-egy gyermek jövőjének alakulásában, életpályájában európai uniós összehasonlításban Magyarországon a legnagyobb a családi háttér szerepe.

Az egészségügyi mutatókról szólva megemlítette, hogy a magyarok egészségügyi állapota a túlsúly és a dohányzás miatt is rosszabb, mint az uniós átlag, a társadalmi intézmények teljesítménye pedig a jelentés szerint meredeken zuhan.

György László, a Századvég vezető közgazdásza szerint az országjelentés egy nagyon fontos kérdésben nem a lényegre fókuszál – ez pedig a szektorális különadók kérdése.

"Az, hogy Magyarország a szektorális különadókból és az államadósság kamatmegtakarításaiból évente a GDP három százalékát átcsoportosítja,

családonként átlagban évi félmillió forintot jelent. Ez kellett ahhoz, hogy a munkavállalók ki tudják váltani magukat a devizahitelekből, tudjanak fogyasztani, azonkeresztül pedig fenntartsanak valamiféle gazdasági növekedést. És kellettek természetesen az uniós források is, amit nagyon köszönünk, de az egy hosszabb távú politikai alku eredménye – ebbe most nem mennék bele."

György László utalt a pedagógusbérek emelésére, és arra, hogy már tavaly túljelentkezés volt a tanári képzésekre – ezzel reményei szerint csökken a kontraszelekció.

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a szerkezeti reformokat és az államigazgatás digitalizációját sürgettette. Hangsúlyozta továbbá az intézmények stabil és független működésének fontosságát.

Virág Barnabás, az Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a magyar gazdaság az elmúlt 100 évben 2-3, a mostanihoz hasonló 8-9 éves konjunktúra-ciklust élt meg, ám

a mostani esetében a külső és a belső adósság is csökken.

A 3%-os növekedés azonban nem elég a fenntartható felzárkózáshoz, ezért a Jegybank szerint is versenyképesség fordulatra és tartós 4 % feletti gazdasági növekedésre van szükség – mondta az MNB ügyvezető igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×