Érdekes fordulat tapasztalható Vlagyimir Putyin támogatottságában - mondta Sz. Bíró Zoltán az Arénában. Ezt nem úgy kell érteni, hogy veszélybe került volna Putyin első körös győzelme, vagyis ha már az első választási fordulóban a szavazáson résztvevők több mint 50 százaléka egyvalakire adja le voksát. Ennek esélye Putyin esetében megvan.

Ám a támogatottsága jóval alacsonyabb, mint amit az elnöki adminisztráció körülbelül fél évvel ezelőtt kiszivárgott elképzelésében szerettek volna. Az volt ugyanis a cél, hogy negyedik ciklusára Putyint nagyon magas, 70 százalékot meghaladó részvételi arány mellett és nagyon magas, 70 százalék fölötti támogatottsággal válasszák meg.

Ehhez képest a Vedomosztyi című orosz lap által idézett, a VCIOM nevű közvélemény-kutató intézet által készített mérés szerint a két megapoliszban, Moszkvában és Szentpéterváron január 10. és február 18. között

12 százalékkal esett Vlagyimir Putyin támogatottsága, a január eleji majdnem 70 százalékos támogatottság lement 57 százalékra.

Ez a mérés egyébként azért is figyelmet érdemlő, mert a VCIOM a Kreml politikai felügyelete alatt működik (tehát nem olyan intézetről van szó, mint például a Jurij Levada Független Elemzőközpont, amely idegen ügynökké lett nyilvánítva és az elnökválasztásra vonatkozó méréseit nem publikálhatja a kampányidőszakban).

A népszerűségi esésnek részben az az oka, hogy megjelentek a kihívók, amelyek ugyan törpék és kicsik, de a választások közeledtével a közvélemény-kutatások résztvevői is egyre valósághűbb válaszokat adnak és így megjelentek a Putyintól elpártolók. Másrészt "Oroszországban tizenegynéhány milliós lakossággal rendelkező város van, ahol ugyanez a folyamat, a 12 százalékos csökkenés már decemberben lezajlott, és most hozzájött még újabb 2 százalékos esés" - részletezte Sz. Bíró Zoltán.

"Nehéz tehát elképzelni, hogy Putyin országos eredménye hozni tudja a 70 százalék fölötti arányt.

2012-ben a hivatalos eredmény 63,6 százalékos volt, az ellenzék is elismerte és az alternatív mérések is azt mutatták, hogy 50 százalék fölötti volt" - emlékeztetett az Oroszország-szakértő.

Most viszont a Kreml adminisztrációjához közel álló elemzők is azt mondják, hogy már az óriási dolog lenne, ha a nagyvárosokban 50 százalék fölötti lenne a részvételi arány, és

nagyon szóródik Vlagyimir Putyin támogatottsága az 50 és  a 65 százalék között.

"Nyitott kérdés továbbá, hogy beavatkozik-e a végső számok alakításába a Kreml, mert ebben azért van gyakorlata" - tette hozzá Sz. Bíró Zoltán történész.

Léteznek-e a vadonatúj fegyverek?

A tárgyalásokra való burkolt felhívásnak és blöffnek tartja Sz. Bíró Zoltán történész Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentését, amelyben az államfő az ellenség által felderíthetetlen és elfoghatatlan, manőverező nukleáris fegyverek kifejlesztéséről számolt be évértékelő beszédében.

"Az volt a benyomásom, hogy ezen fegyverek egy része vagy nincs, vagy soha nem valósítható meg úgy, ahogy erről az elnök beszámolt" - mondta az Oroszország-szakértő az Arénában. Hozzátette: az orosz lapokban megjelent elemzések - nem is beszélve a nemzetközi lapok elemzéseiről - is ezt sugallták.

"Az interkontinentális ballisztikus rakétáikat nyilván le fogják cserélni, mert azok már nagyon öregek, és a cserét semmiféle technikai újdonság nem teszi lehetetlenné. De például nagyon sok kérdés merül fel azzal a torpedóval kapcsolatban, amely nukleáris robbanófejet hordozna és nukleáris meghajtású lenne" - mondta az Oroszország-szakértő. Ez az a fegyver egyébként, amelyről másfél-két évvel ezelőtt furcsa módon egy tévéfelvételen szivárgott ki az első skicc és leírás, ami persze be is járta a világsajtót.

Ezzel a torpedóval kapcsolatban "a szakértők szerint azok a paraméterek, amelyek között meg lehetne valósítani ezt a fegyvert, rendkívül sebezhetővé tennék az eszközt. Ugyanezt mondják arra a szárnyas rakétára (cirkálórakétára) vonatkozóan is, amelyben szintén lenne egy nukleáris hajtómű, ami nyilván nem az indításnál, hanem a repülés bizonyos fázisaiban nyújtana energiát - itt is nagyon sok kétely merül fel" - sorolta Sz. Bíró Zoltán.

A történész szerint a bejelentésben volt egy nagy adag blöff, de benne volt az a felhívás is, hogy "lehet, hogy mi sok mindenben korlátozott adottságú és képességű ország vagyunk, de

ha másért nem, a katonai erőnk miatt üljünk le tárgyalni, tekintsetek minket is komoly partnernek".

Ezt támaszthatja alá, és ez egyben aggasztó Sz. Bíró Zoltán szerint, hogy ezekről a fegyverekről az évértékelő beszédének napján 42 percet szólt Vlagyimir Putyin, míg minden másról - szegénységről, jövedelmekről, anyaságról, nyugdíjasok helyzetéről, várható élethosszról, lakáshelyzetről, egészségügyről, környezetvédelemről, gazdaságról, oktatásról - pedig 41 percet.