Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Ez a magyar középiskolások gyenge pontja

A középfokú oktatás alsó tagozataiban tanuló uniós diákok mintegy 60 százaléka, az előző évhez képest 1,1 százalékkal többen választottak legalább két idegen nyelvet 2015-ben. Magyarországon az adott korcsoportban több mint egy idegen nyelvet tanuló középiskolások aránya csökkent az előző évhez képest - közölte az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala csütörtökön.

A jelentés szerint az Európai Unióban az alsóbb osztályos középiskolai tanulók 98,6 százaléka, mintegy 17 millióan tanultak legalább egy idegen nyelvet. Közülük legalább 10 millióan - 58,8 százalékuk - két idegen nyelvet is választottak 2015-ben.

Az unió 24 hivatalos nyelve közül a legnépszerűbb idegen nyelv továbbra is az angol, amelyet az oktatási szint tanulóinak mintegy 97,3 százaléka tanult 2015-ben, 0,3 százalékos emelkedést mutatva az előző év adatihoz képest. Az angolt a francia nyelv követte, amelyet mintegy 5 millióan, a középiskolások 33,8 százaléka tanult. A harmadik helyen végzett német nyelvet 3 millióan, a diákok 23,1 százaléka választotta. Az unió negyedik legnépszerűbb nyelvét, a spanyolt 2 millióan, az iskolások 13,6 százaléka tanulta, az oroszt 2,7, az olaszt 1,1 százalékuk.

A jelentés szerint a vizsgált időszakban a luxemburgi alsó tagozatos középiskolások mindegyike legalább két idegen nyelvet tanult. A rangsorban következő Finnország diákjainak 98,4 százaléka, az olasz diákok 95,8 százaléka, az észt tanulók 95,4 százaléka tanult legalább két idegen nyelvet.

A környező országok közül ez az arány Romániában a legmagasabb, ahol 0,4 százalékos visszaesés mellett is az adott korcsoportban a diákok 95,2 százaléka tanult legalább két idegen nyelvet. Szlovákiában 78, Horvátországban 56,5, Szlovéniában 51,5, Ausztriában 8,8 százalék az arány.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az alsó tagozatos középiskolások 90,5 százaléka egy idegen nyelvet tanult 2015-ben, ami 0,3 százalékos javulást jelent az előző évhez képest. Azok aránya azonban, akik legalább két idegen nyelvel ismerkedtek a vizsgált időszakban, mindössze 6 százalék volt 2015-ben, míg egy évvel korábban 6,3 százalékos arányt mutattak a statisztikai hivatal adatai.

Ahogy az unió egészében, Magyarországon is az angol volt a legnépszerűbb idegen nyelv, amelyet az oktatási szint tanulóinak 70 százaléka választott. Ez az előző év adataihoz képest 0,7 százalékos emelkedést jelent. Az angolt a német nyelv követte, amelyet az iskolások 30 százaléka tanult. Az arány 1,1 százalékos visszaesést jelent 2014-hez képest az unió statisztikai hivatalának friss jelentése szerint.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×