eur:
411.17
usd:
392.56
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Ez a magyar középiskolások gyenge pontja

A középfokú oktatás alsó tagozataiban tanuló uniós diákok mintegy 60 százaléka, az előző évhez képest 1,1 százalékkal többen választottak legalább két idegen nyelvet 2015-ben. Magyarországon az adott korcsoportban több mint egy idegen nyelvet tanuló középiskolások aránya csökkent az előző évhez képest - közölte az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala csütörtökön.

A jelentés szerint az Európai Unióban az alsóbb osztályos középiskolai tanulók 98,6 százaléka, mintegy 17 millióan tanultak legalább egy idegen nyelvet. Közülük legalább 10 millióan - 58,8 százalékuk - két idegen nyelvet is választottak 2015-ben.

Az unió 24 hivatalos nyelve közül a legnépszerűbb idegen nyelv továbbra is az angol, amelyet az oktatási szint tanulóinak mintegy 97,3 százaléka tanult 2015-ben, 0,3 százalékos emelkedést mutatva az előző év adatihoz képest. Az angolt a francia nyelv követte, amelyet mintegy 5 millióan, a középiskolások 33,8 százaléka tanult. A harmadik helyen végzett német nyelvet 3 millióan, a diákok 23,1 százaléka választotta. Az unió negyedik legnépszerűbb nyelvét, a spanyolt 2 millióan, az iskolások 13,6 százaléka tanulta, az oroszt 2,7, az olaszt 1,1 százalékuk.

A jelentés szerint a vizsgált időszakban a luxemburgi alsó tagozatos középiskolások mindegyike legalább két idegen nyelvet tanult. A rangsorban következő Finnország diákjainak 98,4 százaléka, az olasz diákok 95,8 százaléka, az észt tanulók 95,4 százaléka tanult legalább két idegen nyelvet.

A környező országok közül ez az arány Romániában a legmagasabb, ahol 0,4 százalékos visszaesés mellett is az adott korcsoportban a diákok 95,2 százaléka tanult legalább két idegen nyelvet. Szlovákiában 78, Horvátországban 56,5, Szlovéniában 51,5, Ausztriában 8,8 százalék az arány.

Az Eurostat adatai szerint Magyarországon az alsó tagozatos középiskolások 90,5 százaléka egy idegen nyelvet tanult 2015-ben, ami 0,3 százalékos javulást jelent az előző évhez képest. Azok aránya azonban, akik legalább két idegen nyelvel ismerkedtek a vizsgált időszakban, mindössze 6 százalék volt 2015-ben, míg egy évvel korábban 6,3 százalékos arányt mutattak a statisztikai hivatal adatai.

Ahogy az unió egészében, Magyarországon is az angol volt a legnépszerűbb idegen nyelv, amelyet az oktatási szint tanulóinak 70 százaléka választott. Ez az előző év adataihoz képest 0,7 százalékos emelkedést jelent. Az angolt a német nyelv követte, amelyet az iskolások 30 százaléka tanult. Az arány 1,1 százalékos visszaesést jelent 2014-hez képest az unió statisztikai hivatalának friss jelentése szerint.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×