Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus

A szociáldemokraták kapták a legtöbb szavazatot a berlini tartományi választáson

A szociáldemokrata párt (SPD) kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi berlini tartományi választáson a szavazókörökből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérések (exit poll) urnazárás után közzétett eredménye szerint.

Az ARD és a ZDF országos köztelevíziók megbízásából végzett kutatások alapján az SPD a szavazatok 23 százalékát szerezte meg. Ez 5,3 százalékpontos visszaesés a legutóbbi, 2011-ben tartott tartományi parlamenti választáson szerzett 28,3 százalékhoz képest, és a párt történetének második legrosszabb berlini választási eredménye.

A szociáldemokraták eddigi koalíciós társa, az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) 18 százalékkal végzett a második helyen. Ez ugyancsak 5,3 százalékpontos visszaesés a 2011-es 23,3 százalékhoz képest, és a CDU legrosszabb berlini tartományi választási eredménye.

Az ellenzéki Zöldek 16,5 százalékot szereztek, támogatottságuk 1,1 százalékponttal csökkent a 2011-es 17,6 százalékhoz képest.

Az SPD-től balra álló Baloldal 15,5-16,5 százalék közötti eredményt ért el, ami 3,8-4,8 százalékpontos emelkedés a 2011-ben elért 11,7 százalékhoz viszonyítva.

A CDU-tól jobbra álló, újonc Alternatíva Németországnak (AfD) 11,5-12,5 százalék közötti eredménnyel jutott be a képviselőházba.

A liberális FDP 6,5 százalékos eredménnyel ismét képviseletet szerzett a helyi törvényhozásban. A liberálisok 2011-ben 1,6 százalékos eredménnyel estek ki.

A Kalózpárt nem érte el az 5 százalékos küszöböt, 1,5-2 százalék közötti eredménnyel távozik a képviselőházból. A párt 2011-ben 8,9 százalékos eredménnyel jutott be a tartományi parlamentbe.

A választási részvételi arány várhatóan jelentősen meghaladja a 2011-es 60,2 százalékot; a tartományi választási bizottság adatai szerint 16 órakor - két órával az urnazárás előtt - 53,1 százalékos volt a részvételi arány, ami 7,1 százalékpontos növekedés az öt évvel ezelőtti választás azonos időszakában mért 46 százalékhoz képest.

Sajtójelentések szerint több szavazókörnél a 18 órai urnazáráskor még sokan sorban álltak. Ők még leadhatják szavazatukat.

Az exit pollok megfelelnek a választás előtti utolsó felmérések adatainak, kivéve az AfD-t, amelynek támogatottságát magasabbra, a 12-15 százalékos sávba mérték közvélemény-kutatók. Az viszont biztos, hogy a 2013-ban alapított AfD most már a 16 tartomány közül 10-ben rendelkezik parlamenti képviselettel.

Az eredménybecslések alapján a berlini tartományban nem folytatható az SPD-CDU koalíció. A kampányban tett "szándéknyilatkozatok" alapján az a legvalószínűbb, hogy az SPD a Zöldekkel és a Baloldallal alakít kormányt, és a CDU ellenzékbe szorul. Amennyiben ez így történik, a CDU már csak 7 tartományban lesz kormányon.

A berlini volt az idei utolsó tartományi választás Németországban. A 2017 szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt azonban még három tartományban tartanak választást: 2017 márciusában Saar-vidéken, május elején Schleswig-Holsteinban, május közepén pedig a legnépesebb tartományban, a 18 millió lakosú Észak-Rajna-Vesztfáliában.

Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×