Ám, amikor Joe Biden amerikai alelnök szerdán Törökországba látogat, és ott mások mellett Recep Tayyip Erdogan elnökkel tárgyal, a hangulat messze nem lesz ennyire laza - írja a dpa. Hivatalosan az Egyesült Államok szilárdan a geopolitikailag rettenetesen fontos NATO-partner oldalán áll, ám a kulisszák mögül disszonáns hangok hallatszanak. Washington "gondterhelt pillantásokat vet" Ankarára. Biden, a tapasztalt vén róka nemhiába igyekszik már most jókedvre deríteni a házigazdákat, s a Boszporusz új erős emberét "régi barátnak" nevezi.

Az, hogy a török kormány sürgeti az Egyesült Államokat, hogy adja ki Fethullah Gülen hitszónokot, csak a sok probléma egyike, még ha jelenleg a legsürgetőbb is. Erdogan a Pennsylvaniában önkéntes száműzetésben élő 77 éves Gülent tekinti a törökországi puccskísérlet felelősének. A kiadatási kérelem indoklása a Fehér Ház szerint még a puccskísérlet előtti időkből való, bűntetteknek minősülő cselekményekkel illeti Gülent.

A török kormány nem csak a puccskísérletért teszi felelőssé Gülent, hanem szinte minden rosszért, ami az országban történik. A kabinet szerint a kiadatási folyamat nem zajlik elég gyorsan. "Nem vagyunk stratégiai partnerek? Nem szolgáltatunk ki egymásnak bűnözőket?" - háborodott fel nemrég Erdogan iszlám civil szervezetek képviselői előtt mondott beszédében. Bármikor kérte az Egyesült Államok egy terrorista kiadását, Törökország azonnal eleget tett a kérésnek, már csak a kiadatási egyezmény miatt is. "Nem követeltünk bizonyítékokat!" - harsogta Erdogan.

Állítólag már egy évvel ezelőtt kérte Barack Obama amerikai elnöktől Gülen kiadását, ezt a megkeresést a július 15-ei puccskísérlet után megújította, s mivel az Egyesült Államok dokumentumokat kért, 85 aktákkal és bizonyítékokkal teli csomagot küldtek Washingtonba.

Binali Yildirim miniszterelnök ugyanakkor arról biztosított mindenkit, hogy Törökországnak esze ágában sincs kockára tenni a török-amerikai kapcsolatokat - "különösen nem egy terrorista főnök miatt". Mindenestre Yildirim biztos abban, hogy a 79 millió török mindaddig ferde szemmel fog nézni az Egyesült Államokra, amíg Gülen ott biztonságban van.

A Fehér Ház azt hajtogatja, hogy sem Obamának, sem Bidennek nincs lehetősége beavatkozni a jogi folyamatba. Bíróságnak kell döntenie a kiadatásról, s ez egyebek között a számos fellebbezési lehetőséggel évekig eltarthat.

Bekir Bozdag török igazságügy-miniszter ugyanakkor annak a szilárd meggyőződésének adott hangot, hogy az amerikai titkosszolgálat, a CIA több bizonyítékkal rendelkezik Gülen bűnrészességéről, mint Törökország. "A CIA pontosan tudja, hányat ver Fethullah Gülen szíve egy perc alatt, milyen gyakran vesz lélegzetet, ki megy be hozzá, ki jön ki tőle, még annak a légynek a nemét is tudja, amelyik Gülen háza körül köröz. Azt állítani, hogy a CIA nem tudja, hogy Fethullah Gülen ütötte nyélbe az egész ügyet, annyit jelent, mint gúnyt űzni a török nép és az egész világ józan eszéből" - mondta a török miniszter.

Hosszabb távon azonban Gülennél és az ő sorsánál is több gondot jelent a Fehér Háznak a török politika a zűrzavaros közel-keleti konfliktusokban. A Vlagyimir Putyin orosz elnök iránt támadt újkeletű rokonszenv - egy évvel azután, hogy a török légierő lelőtt egy orosz harci gépet - éppen úgy kételyeket ébreszt az amerikaiakban, mint Erdogan kurdpolitikája. A kurd szárazföldi csapatok az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harcban hónapok óta a kevés megbízható komponensek közé tartoznak a Nyugat számára. Ankara szemében a kurdok a török állam ellenségei, s Törökország elfogadhatatlannak tartja, hogy kurd állam jöjjön létre Szíria északi részén.

Maga a júliusi puccskísérlet feldolgozása is aggályokat kelt Washingtonban. Tanárok és újságírók elbocsátását nehezen lehetne egy nyugati típusú demokráciába beilleszteni, holott az Egyesült Államok szívesen látna ilyen demokráciákat a Közel-Keleten. Folynak viták arról, hogy a török katonai támaszpont, Incirlik megfelelő hely-e amerikai atomfegyverek tárolására. Jól jelzi azonban az amerikaiak dilemmáját a törökökkel kapcsolatban, hogy komoly alternatív tárolási hely szóba se kerül.