Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.3
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Visszatért Szentpétervárra az Auróra cirkáló

Mintegy két év után visszatért szombat hajnalban Szentpétervárra az 1917-es oroszországi forradalom jelképe, az Auróra cirkáló.

A 116 éves veterán hajó a csaknem kétéves javítási munkálatok lezárultával vontatóhajók segítségével jutott el a 40 kilométerre fekvő kronstadti hajógyárból a Néva folyón a szentpétervári Petrogradszkaja rakpartnál kijelölt állomáshelyére. Szombat reggel több ezren figyelték a múzeumként működő cirkáló érkezését az észak-oroszországi városba.

A cirkáló gondozásáért felelős tanács szerint egy teljes napot fog igénybe venni a hajó állomáshelyén való kikötése.

Vasárnap a rakpartot a hajótesttel összekötő palánkhíd felállítását követően tervezik az Aurórán működtetett múzeum kiállítási tárgyainak átszállítását a fedélzetre. A javítás idejére ugyanis azokat a szentpétervári központi haditengerészeti múzeum raktárában helyezték el. A cirkáló ennek a múzeumnak a részét képezi.

A felújított kiállítás hat helyett már kilenc teremmel fogadja a látogatókat, és megváltozott a tárlat jellege is: míg korábban annak fő témája az Aurórának az orosz forradalomban játszott szerepe volt, most a cirkálót három konfliktus, az 1904-1905-ös orosz-japán háború, az első és a második világháború veteránjaként mutatja be. Emellett a múzeum új részlegét képezi az egészségügyi blokk, ahol Oroszországban első ízben alkalmaztak röntgengépet.

A múzeumhajó az orosz hadiflotta napján nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

Az Auróra-cirkálót 113 éve, 1903 júliusában állították szolgálatba a Balti flottánál, amelynek 1948-ig volt a tagja. Részt vett az orosz-japán (1904-1905) háborúban, az első és a második világháború ütközeteiben, valamint az 1917-es oroszországi forradalmakban. Az Aurórát 1945-47 között kijavították, 1948-tól a Néván állomásozik, és 1956-ig a leningrádi Nahimov tengerészeti iskola tanhajója volt. Az Auróra 1957-től múzeumhajó, a legutóbbi nagyjavításon 1987-ben esett át.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×