eur:
411.23
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Theresa May: "a Brexit Brexitet jelent"

Theresa May, a kormányzó brit Konzervatív Párt egyik miniszterelnök-jelöltje szerint "a Brexit Brexitet jelent", és az Egyesült Királyság mindenképpen kilép az Európai Unióból.

Ugyanezt üzente a brit kormány annak a több mint négymillió aláírónak, akik csatlakoztak az újabb EU-referendumot követelő petícióhoz.

Theresa May belügyminiszter kapta a legtöbb voksot a távozó jelenlegi kormányfő, David Cameron utódjelöltjeit kiválasztó csütörtöki alsóházi frakciószavazáson, és a másik jelölttel, Andrea Leadsom energiaipari államtitkárral verseng a párt 150 ezer szavazásra jogosult tagjának voksaiért a szeptember 9-én lezáruló vezetőválasztási kampányban.

A The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív brit napilapnak adott, szombaton ismertetett interjúban Theresa May kijelentette: nagyon fontos annak felismerése, hogy a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás eredményeként az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból. Hozzátette: az ő nagyon egyértelmű álláspontja szerint "a Brexit Brexitet jelent", és ha ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke, akkor az ország az ő vezetésével ki is fog lépni az EU-ból.

Theresa May kijelentette azt is, hogy ez a külföldi EU-állampolgárok szabad mozgásának "szabályozásával" is jár majd.

A belügyminiszter nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy ez pontosan milyen intézkedéseket jelent. Korábbi nyilatkozataiban azonban már utalt arra, hogy a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok eddigi jogainak érvényesülését a brit kormány csak viszonossági alapon tudja garantálni, vagyis akkor, ha az EU-tagállamokban élő britek jogait is garantálják a fogadó országok.

Hasonlóképp nyilatkozott a minap Philip Hammond brit külügyminiszter is, aki az alsóház külügyi bizottságának meghallgatásán a külföldi EU-állampolgárok jövőbeni státusát firtató kérdésre kijelentette: a brit kormány elismeri azt az "életfontosságú" hozzájárulást, amelyet a külföldi uniós munkavállalók nyújtanak a brit gazdaságnak, de azt kéri az uniós társállamoktól, hogy a viszonosság alapján ismerjék el a náluk élő és dolgozó britek szerepének fontosságát országuk gazdaságában.

Theresa May a The Daily Telegraphnak adott szombati interjúban hangsúlyozta: a kormány felelőssége most az, hogy a kilépési tárgyalásokon a lehető legkedvezőbb egyezséget érje el Nagy-Britannia számára. Kijelentette azt is, hogy ha ő lesz a miniszterelnök, a folyamat irányítására külön kormányhivatalt hoz létre, amelynek élén olyan politikus áll majd, aki a népszavazás előtt a kilépés mellett kampányolt.

May nem fedte fel, hogy kit szán erre a tisztségre. A belügyminiszter maga a referendum előtt a bennmaradást pártolók táborához tartozott, bár a kampányban aktívan nem vett részt.

A brit kormány szombaton válaszolt arra az online petícióra, amelynek 4,1 millió aláírója új népszavazást követel az EU-tagságról, új szabályokkal. A kezdeményezők szerint kötelezővé kellene tenni az újabb referendumot, ha az elsőn a választók kevesebb mint 75 százaléka vett részt, és a kilépésre vagy a bennmaradásra 60 százaléknál kevesebben voksoltak.

A brit EU-tagságról szóló júniusi népszavazáson a részvételi arány 72,2 százalékos volt, és 51,9 százalék szavazott arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból.

A kormány nevében a külügyminisztérium nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy a júniusi referendumról külön törvény intézkedett, és a jogszabály nem írt elő minimális részvételi arányt. A közlemény kiemeli: David Cameron miniszterelnök és a kormány is egyértelművé tette, hogy ilyen népszavazást nemzedéknyi időtávlatban csak egyszer lehet megrendezni, és az eredményt tiszteletben kell tartani. A referendumon a törvényben meghatározott feltételekkel 33 millióan vettek részt, és ez volt a brit történelem egyik legnagyobb demokratikus aktusa - áll a külügyminisztérium közleményében.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×