Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János

Szijjártó: az ENSZ feloldja 1956-os dokumentumainak titkosítását

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) feloldja a Columbia Egyetemen és az ENSZ levéltárában lévő 1956-os dokumentumok titkosítását - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztérium szombaton az MTI-nek.

Az első, az ENSZ 1956-os forradalommal kapcsolatos szerepvállalását kutató magyar történész, Nagy András május 16-án érkezik New Yorkba és kezdi meg az adatok tanulmányozását.

A dokumentumok között vannak olyanok, amelyek tartalmáról semmit sem tudni, vélhetően vannak köztük a forradalomban részt vevő emberektől származó vallomások és leírások, amelyeket biztonsági okokból is titkosíthattak - ismertette.

Szijjártó Péter felidézte, hogy korábban nem volt a magyar diplomácia "homlokterében" ez az ügy, és nem is volt annyira közismert, hogy léteznek titkosított adatok az ENSZ-nél 1956-ról. Amikor átnézték a magyar vonatkozású ENSZ-ügyeket, akkor döntöttek arról, hogy tárgyalni kezdenek a titkosítás feloldásáról.

A témában a külügyminiszter többször is egyeztetett Jeffrey Feltman politikai ügyekért felelős főtitkárhelyettessel, folyamatosan napirenden tartották az ügyet, és pénteken kapták az értesítést, hogy az ENSZ feloldja a titkosítást.

Szijjártó Péter hozzátette: mivel a politika-részleg kapacitásai végesek a magyar fél 50 ezer dollár segítséget nyújt a részleg működéséhez.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×