Linas Linkevicius úgy nyilatkozott, az érintettek, köztük orosz nyomozók, ügyészek és bírák, valamint donyecki és luhanszki oroszbarát ukrán szeparatisták tíz évig nem léphetnek a balti állam területére.

A Szavcsenko-ügyben hozott ítéletet követően Ukrajna kiterjesztette Oroszország elleni szankcióit, és arra szólította fel az Európai Uniót, hogy kövesse példáját. Litvánia az első EU-tagállam, amely így tett.

"Azért tettük feketelistára őket, hogy kifejezzük együttérzésünket Ukrajnával, és felhívjuk a figyelmet a nemzetközi jog és az emberi jogok elfogadhatatlan és cinikus megsértésére Oroszországban. Meg vagyunk győződve arról, hogy az érintett bírósági ügyeket meghamisították" - fejtette ki Linkevicius utalva Szavcsenko, egy ukrán filmrendező és egy krími aktivista esetére.

A tárcavezető hozzátette, sokkal hatékonyabb lenne, ha Európa-szerte alkalmaznák a feketelistát. Azt reméli, hogy erről nemsokára európai szinten is vitát nyithatnak.

Miközben hazájában sokan hősnek tartják, az orosz állami televízió olyan veszélyes ukrán nacionalistának állítja be Szavcsenkót, akinek a kezéhez civilek vére tapad.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok többször is felszólította Moszkvát, hogy humanitárius okokból engedje szabadon a katonanőt, ezt azonban Oroszország figyelmen kívül hagyta.

A 34 éves Nagyija Szavcsenko 2014-ben - a kelet-ukrajnai harcok kirobbanásakor - szabadságra ment az ukrán légierőtől, és belépett a kelet-ukrajnai szakadárok ellen harcoló Ajdar önkéntes alakulatba. Moszkva azzal vádolta meg, hogy bűnös a Luhanszk megyei tüzérségi támadásban megölt két orosz tévés, Igor Kornyeljuk és Anton Volosin halálában, mert az újságírók tartózkodási helyének koordinátáit megadva ő irányította rájuk a tüzet. Szavcsenko viszont ezt tagadta.