Infostart.hu
eur:
381.59
usd:
321.17
bux:
126663.78
2026. január 27. kedd Angelika

Putyin történelmi küldetésnek nevezte a Krímet Oroszországgal összekötő híd megépítését

Történelmi küldetésnek nevezte a Krímet az orosz szárazfölddel - Ukrajna elkerülésével - összekötő híd megépítését Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken.

Putyin a Kercsi-szorosban lévő Tuzla-szigeten beszélt erről, ahol megtekintette Oroszország leendő leghosszabb, 19 kilométeresre tervezett hídjának építési munkálatait. Az orosz elnök a Krím orosz annektálásáról - a hivatalos orosz szóhasználat szerint az "újraegyesítésről", vagy a félszigetnek "az anyaországhoz történő visszatéréséről" - szóló szerződés Kreml-beli aláírásának második évfordulóján járt az objektumnál.

Putyin szerint a Tamanyi-félszigetet a krími Kerccsel összekötő hidat 2018. december 18-án kell átadni a közúti és a vasúti forgalomnak. Az orosz elnök a szövetségi és a krími kormányzati szervek vezetőivel folytatott tanácskozásán hangsúlyozta, hogy a híd "integrálja a félszigetet a nemzeti közlekedési áramlatokba, erősíti az oroszországi területek összekapcsolódását és pótlólagos lehetőségeket hoz létre a gazdasági növekedés számára".

Az elnök hangsúlyozta annak fontosságát, hogy modernizálják az egész krími közlekedési infrastruktúrát és növeljék annak áteresztő képességét, egyebek között azt, hogy építsék ki a négysávos autópályát Kercs és a Szimferopol között, különben az egész hídépítés "többé-kevésbé értelmetlené" válik. Felszólította kormányának tagjait, hogy nevezzék ki a sztrádaépítés egyszemélyi felelősét.

Az orosz vezető szerint a szimferopoli repülőtér új termináljának megépítése hozzájárul majd a félsziget turistaforgalmának fellendítéséhez. Szergej Akszjonov, a krími kormányzat vezetője Putyin arra vonatkozó kérdésére, hogy hol tart ma az objektum megvalósítása, kijelentette, hogy tervezési és felmérési munkákat április 1-re tervezik befejezni.

Az elnök kitért a Krími energiaellátásának kérdésre is, amely szerinte 2018-ra el fogja érni az 1920 megawattos szintet, ami jóval meghaladja majd a jelenlegi 1300 megawattos fogyasztást. Ehhez hozzájárulnak majd a Kercsi-szoroson áthaladó nagyteljesítményű elektromos kábelek (a múlt év végén fektettek már le ilyeneket és májusban újabb tenger alatti vezetékeket fognak átadni), valamint a szevasztopoli és szimferopoli hőerőművek első blokkjainak beindítása.

A tanácskozáson elhangzott: a Krímben eddig 72 milliárd rubel (mintegy 1 milliárd dollár) értékben 63 beruházási megállapodás született és 120 milliárd rubel (csaknem 1,8 milliárd dollár) értékben további 83 projekt áll előkészületben.

Putyin egyebek között azért nevezte történelmi küldetésnek a híd megépítését, mert - mint mondta - annak létrehozását már 1910-ben II. Miklós cár idején, és 1930-ban a szovjet korszakban is eltervezték, de az elképzeléseket a két világháború meghiúsította. A Krím náci megszállói megkezdték egy állandó átkelő megépítését, amit a szovjet hadvezetés szándékosan nem bombáztatott. A háború után ideiglenes hidat vertek itt, amit jégzajlás pusztított el.

Az épülő kercsi híd a 227 méteres pillértávolsága és 35 méteres magassága miatt nem akadályozza majd a hajóforgalmat.

Címlapról ajánljuk
Gyulay Zsolt: felejthetetlen hangulat lesz a téli olimpián, bízhatunk magyar pontszerzésekben

Gyulay Zsolt: felejthetetlen hangulat lesz a téli olimpián, bízhatunk magyar pontszerzésekben

A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke a Sándor-palotában tartott eskütétel után az InfoRádióban azt mondta, a 15 magyar résztvevő közül az Eb-bronzérmes Pavlova Maria, Sviatchenko Alexei műkorcsolyázó párosnak és a rövid pályás gyorskorcsolyázóinknak van a legnagyobb esélyük arra, hogy pontszerző helyen végezzenek a február 6-án kezdődő milánói-cortinai játékokon.

Kovács Erik: a mi éghajlatváltozásunkban lesz egy újabb éghajlatváltozás

Grönland extrém módon olvad, a nyári hőmérsékletben 8-10 Celsius-fokos anomáliák vannak. A 2040-es években már tízből egy esztendőben jégmentessé válik nyaranta a sarki terület – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács Erik, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének vezető kutatója.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×