A huszonhat tagú schengeni övezetre nyár óta - amióta közel-keleti és afrikai migránsok százezrei érkeznek Európába a kontinens déli határainál - óriási nyomás nehezedik. Magyarországtól Dániáig, a kontinens egyes országaiban átmeneti határellenőrzést vezettek be, hogy gátat vessenek az emberáradatnak. Így az útlevél nélküli utazás nehezebbé vált, mint az elmúlt évtizedekben bármikor.

Juncker a strasbourgi Európai Parlamenthez fordulva arra figyelmeztetett, hogy a schengeni övezet szétrombolásának politikai következményei lehetnek más európai uniós projekteket, így a közös pénzt, az eurót illetően is. "Ha Schengen szellemisége elhagyja országainkat és kiköltözik szívünkből, akkor többet is veszíthetünk, mint egyszerűen Schengent. A közös pénznek semmi értelme sem lesz Schengen összeomlásával. Ez az európai épület egyik tartóoszlopa" - fogalmazott Juncker. De hozzátette: "a schengeni rendszer félig már kómában vergődik". S mint fogalmazott: "Akik hisznek Európában, az európai értékekben és a szabadságban, azoknak meg kell próbálniuk - és meg is próbálják majd - újraéleszteni a schengeni szellemiséget".

Juncker nyilatkozata ugyan elsősorban politikai jelentőségű - hiszen a schengeni térségnek 22 uniós és négy külső tagja van, jogilag teljesen különálló a 19 tagú eurózónától -, azért híven tükrözi az Unió brüsszeli központjában tapasztalható növekvő aggodalmat.