A politikus kétnapos térségbeli hivatalos látogatása kezdetén a World Jewish Congress égisze alatt működő Izraeli Külpolitikai Tanács (ICFR) által szervezett rendezvényen tartott előadást, izraeli politikusok és szakértők előtt.

Szijjártó Péter, aki előadása elején egyenes és nyílt beszédet ígért, hangsúlyozta: Európa a második világháború óta a legnagyobb kihívásokkal néz szembe, Kelet-Európában elmérgesedett és többfelé befagyott területi viszályok dúlnak, a nyugati részeken pedig a magas állami népjóléti kiadások miatt eladósodtak az országok.

Szijjártó Péter hozzátette: ehhez társult az utóbbi időben a tömeges népvándorlás is okozta terrorveszély. Úgy fogalmazott, hogy a népvándorlást a "képmutató" európai politikusok menekültválságnak nevezik, noha a migránsok valójában gazdasági okokból és nem életük védelmében indultak tömegesen Németország és Észak-Európa felé, hiszen már Görögországba érve sem fenyegeti őket veszély. A magyar külpolitika irányítója szerint a népvándorlás forrásai szinte kifogyhatatlanok, mintegy 30-35 milliós tömegek kelhetnek útra.

Szijjártó Péter szerint az EU-nak meg kell tudnia védeni határait, a szabad mozgás elve nem a szabad, okmányok és ellenőrzés nélküli határátlépést jelenti. Ez egyben biztonsági kérdés is, mert a közel-keleti konfliktusövezetek sok egykori harcosa is a bevándorlók között lehet.

A magyar miniszter kifejtette, hogy együtt az EU tagországainak képesnek kell lenniük a görög déli határok védelmére, és a jövőben komoly döntéseket kell hozni a határellenőrzés, a biztonság helyreállítása érdekében. Elsősorban azt kell segíteni, hogy a migránsok otthon maradjanak - tette hozzá a tárcavezető.

Kérdésre válaszolva Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a kormányoknak kontroll alatt kell tartaniuk az európai antiszemitizmus kérdését, amint az Magyarországon történik. Az Orbán-kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, és különleges figyelmet szentel a zsidó közösséggel folytatandó párbeszédre.

Noha vannak elszigetelt, befolyással nem bíró antiszemita jelenségek, de valójában nincs ok az aggodalomra, a legnagyobb közép-európai zsidó közösség kulturális reneszánszát éli.

Egy másik kérdésre felelve Szijjártó Péter kifejtette, hogy Magyarország nem támogatja az 1967-es háborúban elfoglalt területekről származó izraeli termékek címkézését, mivel ezt hatástalan eszköznek tekinti, amely nem segíti a palesztin-izraeli viszály megoldását, viszont károkat okoz.

Az előadás után a miniszter megtekintette a Jad Vasem holokauszt emlékmúzeumot, elhelyezte a kegyelet virágait a Emlékezés Csarnokában, majd bejegyzést írt az intézmény emlékkönyvébe.

Délután Szijjártó Péter az izraeli parlamentbe, a kneszetbe látogat, ahol Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel és egyben külügyminiszterrel, a jobbközép Likud párt vezetőjével, valamint a magyar gyökerű Jaír Lapiddal, a Jes Atíd (Van Jövő) nevű centrista, jelenleg ellenzékben lévő párt elnökével folytat megbeszéléseket.