A koponyák és további emberi csontok az elnöki rezidencia egyik palotájának konyhájában végzett építési munkálatok során kerültek elő. A rezidencia távol fekszik Kabul zajától, falak védelmében, érintetlen kertek között.

Még nem derült ki, hogy milyen neműek voltak az elhunytak, és azonosításukra is csak ezt követően kerül sor egy vizsgálóbizottság segítségével, amelyet Asraf Gáni államfő jelölt ki a feladatra.

A hivatalos közlemény szerint a bizottság munkájában halottkémek és a független afgán emberi jogi bizottság képviselői vesznek részt. Megbízásuk arra szól, hogy megvizsgálják a maradványokat és gondoskodjanak a megfelelő, iszlám hagyományok szerinti temetésükről.

Az azonosítás nem lesz könnyű, hiszen az országban az elmúlt 35 évben csaknem folyamatosan háború dúlt. A nyolcvanas években a szovjet megszállók ellen folyt a harc, a kilencvenes években polgárháború zajlott, amelyet ötéves tálib uralom követett, és fegyveres felkelőcsoportok továbbra is harcolnak a térségben.

Számos vezető lett áldozata a viharos korszakoknak. Mikor 1996-ban a tálibok elfoglalták a fővárost, első dolguk volt látványosan felakasztani a korábbi elnök, Mohamed Nadzsibullah megcsonkított holttestét. Az elnök maradványait később egy keleti tartományban temették el.

A sógorát, Mohammad Zahir sahot trónjáról letaszító, és 1973-ban hatalomra került Szardar Mohammed Daud kánt, az ország első köztársasági elnökét 1978-ban 18 családtagjával együtt az elnöki palotában gyilkolták meg szintén egy puccs során, testét 2008-ban találták meg egy tömegsírban 15 másik áldozattal együtt. 2009-ben temették újra a testeket.