"Hiszen július 20-a az az időpont, amikor az Európai Központi Banknak több mint 3 milliárd eurót kell fizetniük, és ha ez nem történik meg, akkor viszont valószínűleg technikailag is csődbe kerülnek" - fogalmazott Gyévai Zoltán.

Tehát nagyon sok a bizonytalanság, viszont a kényszer is arra, hogy nagyon gyorsan megállapodjanak a görög referendum után - függően persze attól, hogy igen vagy nem lesz a szavazás végeredménye.

"Szakértők szerint meg lehet állapodni eddig a határidőig. Egyes szakértők azt mondják, hogy akár egy hét alatt is le lehet zavarni a tárgyalásokat. Ne felejtsük el, hogy ami munkát eddig ebbe fektettek, a sok hetes-hónapos munka összeállt egyfajta prioritási listában, ezeket kellene cizellálni" - vélekedett a Bruxinfó elemzője. 

Hozzátette: már most sem olyan nagyok a különbségek, a különbségek leginkább ideológiailag nagyok.

Gyévai Zoltán szerint az kellene, hogy a görög kormány valóban hitelessé válhasson a hitelezők szemében. 

"Ez a nagy probléma igazából, hogy ennek a görög kormánynak a szavahihetőségében már senki sem bízik. Ha a népszavazáskor az igen nyerne, akkor az egyszerűsíthetné a helyzetet, hiszen ebben az esetben a görögök kinyilvánítják az akaratukat, hogy bármi áron meg szeretnének állapodni az eurózónával is. Ez az eurózóna készségét is jelentősen javítaná" - hangsúlyozta.

"A gond akkor van, ha nemmel szavaznak - amire a görög kormányfő biztatja őket, mert abba az illúzióba ringatja a saját honfitársait, hogy akkor kedvezőbb alkut tudnak kicsikarni majd a hitelezőktől. Ennek én nem nagyon látom a lehetőségét. Úgy gondolom, hogy a nemmel csak megnőnek a kockázatok, és az esélyei annak, hogy Görögország kiesik az eurózónából" - mondta a Bruxinfó elemzője.

"Görögországnak egyelőre van pénze működtetni az államot, hiszen egyelőre elsődleges szufficitben van, tehát pozitív egyenlegű a költségvetése, ha a kamatfizetéseket nem nézzük" - mondta az InfoRádiónak Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense.

"De természetesen minél tovább vannak zárva a bankok, és minél tovább nem működik a kereskedelmi bankrendszer, annál kevésbé tudja működtetni azt. Hiszen nagyságrendileg minden zárva tartott banki nap a GDP nagyjából fél százalékát veszi el - ennek nagyon komoly hatása is lehet" - hangsúlyozta a közgazdász.

"Úgyhogy ameddig ez a dráma megy tovább, ameddig az intézmények lassan a saját ajánlatukat sem hajlandóak elfogadni, ezzel gyakorlatilag sakkban tartják a görög kormányt, a görög társadalmat" - mutatott rá Pogátsa Zoltán. 

"Így természetesen egyre kisebb az esélye annak, hogy pozitív egyenlegű maradjon a költségvetés, és hogy ebből kifizessék majd a nyugdíjasokat vagy a kormánytisztviselők bérét. Ebből adódóan pedig egyre nagyobb nyomás van az európai intézmények felől a görög kormányon" - mondta a közgazdász.