A nagyhercegség immár a 12. alkalommal kerül sorra az EU-elnökségi feladatok rotációs alapon történő ellátásában, ami ezúttal - a görög adósságválság miatt - minden eddiginél súlyosabb kihívást jelent a rutinos luxemburgi diplomácia számára.

A luxemburgi kormány az EU-elnökségre készülve - eltekintve most a görög helyzettől - elsősorban a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés előmozdítását, a klímaváltozás elleni védekezést, az európai menekültpolitika összehangolását, az uniós belső piac megerősítését, illetve az EU önálló külpolitikai tényezőként való megjelenítését jelölte meg tevékenységének tervezett prioritásaként.

A tagállami rotációs elnökség az EU legújabb alapszerződésének, a Lisszaboni Szerződésnek az életbe lépése óta valamelyest veszített korábbi jelentőségéből, főként annak nyomán, hogy a tagállamok külügyminisztereinek üléseit immár nem a soros elnöklő ország külügyminisztere, hanem az EU mindenkori kül- és biztonságpolitikai főképviselője - jelenleg az olasz Federica Mogherini - elnökli. A többi szakminiszteri tanácskozáson azonban továbbra is a soros elnöklő ország illetékes miniszterének a feladata a napirend kialakítása, a szakértői előkészítés és a politikai egyeztetés során az álláspontok egymáshoz közelítése, nézeteltérések esetén a kompromisszumos lehetőségek keresése.

A december 31-ig tartó luxemburgi elnökséget a jövő év első felében a holland EU-elnökség követi. Magyarország 2011 első felében látta el - EU-taggá válása óta első alkalommal - a soros elnökséget.