Csenger-Zalán Zsolt az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseire hívta fel az elsősorban a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését figyelemmel kísérő összeurópai szervezet főtitkárának figyelmét. Fölvetette az ilyen békés törekvéseknek az Európa Tanács részéről történő támogatása kérdését. Köszönetet mondott Jaglandnak azért, hogy a főtitkár személyesen is elkötelezett a romániai közigazgatási reformfolyamat figyelemmel kísérése mellett.

Manninger Jenő az Európa Tanács és Marokkó közötti úgynevezett demokráciapartnerség eredményeit értékelő vitában szólalt fel. Méltatta, hogy a marokkói parlament elsőként lépett demokráciapartnerségi kapcsolatra az ET Parlamenti Közgyűlésével, és hogy ez a párbeszéd elősegíti a jogállamiság és az emberi jogok érvényesülését.

"A folyamat mérlegelésekor figyelembe kell vennünk Marokkó sajátosságait és az iszlám szerepét" - tette hozzá.

A novemberben esedékes azerbajdzsáni parlamenti választásokra tekintettel az Európa Tanács átvilágítja a demokratikus intézmények működését a szóban forgó országban. Ennek keretében egy spanyol néppárti és egy lengyel szociáldemokrata képviselő jelentést készített, amelyet a Parlamenti Közgyűlés most megvitatott.

Gyöngyösi Márton kiegyensúlyozottnak minősítette és támogatásáról biztosította a helyzetértékelést, kiemelve: a dokumentum egyfelől megfogalmaz bírálatokat a választási rendszerrel és az igazságszolgáltatás működésével kapcsolatban, illetve szóvá teszi a szólásszabadság hiányos érvényesülését. Emellett ugyanakkor a jelentéstevők megfogalmazzák azt is, hogy előrelépés mutatkozik a korrupcióellenes harcban - mondta a jobbikos képviselő. Szintén utalt Gyöngyösi arra, hogy az Azerbajdzsán-jelentés kitér a karabahi konfliktusra, és arra a humanitárius válsághelyzetre, amit a Karabah területéről az örmények által elűzött azeriek ügye jelent.