A gyakran rossz hangulatú tárgyalások eredményeként az euróövezeti országok pénzügyminiszterei rendkívüli tanácskozásukon úgy döntöttek, hogy négy hónappal meghosszabbítják Görögország euróövezeti finanszírozását. A pénz folyósításának azonban előfeltétele, hogy a görög kormány hétfő estig letegye az asztalra a tervezett reformintézkedések listájának első változatát, amelyet az Európai Központi Banknak, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az Európai Bizottságnak is jóvá kell hagynia a továbblépéshez.

"Tegnap döntő lépést tettünk, hátrahagytuk a megszorításokat, a hitelprogramot és a (nemzetközi hitelezőket tömörítő) trojkát. Megnyertük a csatát, de nem a háborút. A neheze most kezdődik" - jelentette ki a televízióban szombaton sugárzott beszédében Ciprasz, hozzátéve, hogy Görögország "sikeres megállapodást" ért el, elérte alapvető célját, leszámolt az előző kormány által vállalt kötelezettségekkel a bérek és nyugdíjak csökkentésére, az élelmiszerek és gyógyszerek általános forgalmi adójának növelésére és a közalkalmazotti réteg leépítésére, a recessziót eredményező intézkedésekkel.

Ciprasz és az általa vezetett Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) azzal az ígérettel nyerte meg a január 25-én tartott parlamenti választást, hogy véget vet Görögország nemzetközi hitelprogramjának és felmondja az együttműködést a megszorító intézkedések, illetve reformok végrehajtását ellenőrző hitelezői trojkával. Ehelyett a Ciprasz-kormány kénytelen volt elfogadni a hitelprogram feltételekhez kötött meghosszabbítását, és továbbra is kapcsolatban maradni az immár "három intézménnyé" átkeresztelt trojkával.

Anélkül hogy nevet említett volna Ciprasz támadta a hazai és külföldi konzervatív erőket. Úgy fogalmazott, az új kormány megakadályozta "az országon belüli és kívüli konzervatív erőket" a Görögország pénzügyi megfojtására irányuló terveik végrehajtásában.

Gabriel Szakellaridisz görög kormányszóvivő hasonló kifejezéseket használt a Mega TV-nek korábban adott nyilatkozatában. "Időt nyertünk. A görög gazdaságot és a görög kormányt nem fojtották meg, mint azt talán külföldi és belföldi központok tervezték" - hangoztatta a szóvivő, aki szintén nem nevezte meg az euróövezet keményvonalas, a görög kormányt meghátrálásra kényszerítő országait.

A csőd szélére sodródott Görögország 2010 óta két mentőcsomag keretében 240 milliárd eurós támogatásban részesült az EU és az IMF forrásaiból, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania. A hitelmegállapodások az Európai Unió esetében február 28-án, a valutaalappal pedig 2016-ban járnak le. Mivel a nemzetközi piacokon továbbra sem jut pénzhez Görögország, a görög államot finanszírozó bankrendszerét pedig az Európai Központi Bank tartja felszínen, létfontosságú volt az egyezség megkötése a pénzügyi túlélés érdekében.

A görögországi betétesek pénteken további egymilliárd eurót - december óta pedig már összesen 21 milliárd eurót - vontak ki számláikról attól tartva, hogy ha az eurócsoport ülése kudarcba fullad, Athén tőkekorlátozásokat vezethet be vagy az euróövezeti tagság feladására készülhet. Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter, aki azzal szembesült, hogy a hétfői munkaszüneti nap után kedden kaotikus ügymenet várható a bankokban, hangsúlyozta, hogy az euróövezettel kötött egyezségnek meg kell nyugtatnia a betéteseket.

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, aki ragaszkodik a jelenleg futó görög hitelprogram előírásainak betartásához, kijelentette, hogy az ellenzéki léthez szokott görög politikusoknak tudatára kell ébredniük az új hivatalukkal járó követelményeknek. "A kormányzás a valósággal való találkozás, és a valóság gyakran nem olyan jó, mint egy álom" - mondta a német politikus, aki egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy Athén nem kap egy fillért sem, amíg hitelprogramját megfelelően végre nem hajtja.