"Ma arról döntünk, hogy határozottan és magabiztosan fogunk-e előre haladni vagy kalandokba bocsátkozunk" - hangoztatta Szamarasz a peloponnészoszi Pílosz városában leadott szavazata után. Úgy vélte, hogy a választás kimenetele a példátlanul sok bizonytalankodótól függ, aki az utolsó percig nem tudta eldönteni, kire adja voksát.
Alekszisz Ciprasz, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) vezetője Athénban adta le szavazatát, és azt mondta, hogy a voksolással a görögök egy lépést tesznek afelé, hogy visszatérjen a remény, a demokrácia és a méltóság. Arról hoznak döntést szerinte, hogy visszatérjen-e az országba a hitelezők "trojkája" - az EU, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank -, hogy számon kérje a Szamarasz-kormány által vállalt kötelezettségek teljesítését a nyugdíjak és a fizetések további csökkentéséről, az adók növeléséről, a fizetésképtelenné vált hitelfelvevők jelzálogosított ingatlanjainak árverésére kivetett tilalom feloldásáról, vagyis a kudarcot vallott, katasztrofális politika folytatásáról, vagy arról, hogy az ország biztonságos körülmények között méltó életet harcolhasson ki magának Európában.
"Az üzenet az, hogy a közös európai jövőnk nem a megszorítások jövője" - szögezte le Ciprasz újságíróknak nyilatkozva.

A vasárnap reggel kezdődött voksolás kimenetele egyes elemzők szerint döntő fontosságú lesz az elszegényedett ország európai uniós jövője szempontjából.

A mintegy 10 millió választópolgárnak arról kell döntenie, adjanak-e még egy esélyt az ország nemzetközi hitelezői által elvárt kemény megszorító politika bevezetéséért felelős Antonisz Szamarasz kormányfő kabinetjének, vagy vegye át a stafétabotot Alekszisz Ciprasz pártja, a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza).

A közvélemény-kutatási eredmények a Sziriza győzelmét vetítik előre. A legutolsó adatok szerint a baloldali párt hat százalékponttal előzi meg a Szamarasz vezette Új Demokráciát. A Sziriza a szavazatok 32,2 százalékára számíthat, míg a konzervatívok támogatottsága 26 százalék körüli.

A nagy kérdés az, hogy a győztes meg tud-e szerezni 151 képviselői helyet a háromszáz fős parlamentben. Ha nem, koalícióra kell lépnie más pártokkal. Lehetősként felmerülhet egy kisebbségi kormány létrejötte is.

A görög belpolitika meghatározó eseményét a nemzetközi pénzpiacok is fokozott figyelemmel kísérik, mivel Ciprasz a Görögországnak nyújtott 240 milliárd eurós pénzügyi segély feltételeinek újratárgyalásáért és a görög adósság egy részének elengedéséért száll síkra. A pénzügyi válság 2009-es begyűrűzése óta a negyedik parlamenti választására készül Görögország, és bárki is kerül ki belőle győztesen, ugyanazzal a feladattal kell megküzdenie, mint elődjének: a külső nyomásnak engedni úgy, hogy az ne idézzen elő társadalmi robbanást.

Az országban az egyik fő feszültségforrást az jelenti, hogy bár némileg javultak a foglalkoztatási adatok, továbbra is a leglehangolóbbak az EU-n belül: a munkaképes korúak több mint negyede nem dolgozik, és a fiatalok felének nincs keresete. Az unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint a lakosság több mint harmada, mintegy 3,9 millió ember él a szegénységi küszöb alatt. Sokak számára az alapvető közszolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézségei is problémát jelentenek.

Bár a görög hazai össztermék az eurózóna gazdaságának csupán kevesebb mint 2 százalékát adja, egyes európai kormányok és befektetők szerint fennáll annak a veszélye, hogy ha Athén mégis távozna az eurózónából, az precedenst teremthetne a többi, hasonlóan népszerűtlen megszorítási programot bevezető ország számára. Az elemzők többsége azonban nem tart ettől, és maguk a görögök sem akarnak kilépni az eurózónából.

A szavazóhelyiségek közép-európai idő szerint vasárnap reggel 6-kor nyitottak, és este hat óráig tartanak nyitva. Az előzetes eredmények este nyolc óra körül várhatók.