Nyolc hónap alatt a negyedik védelmi miniszter kezdte meg munkáját Kijevben. Petro Poroshenko államfő vasárnap jelölte a tisztségre Sztepan Poltorak-ot, a március közepén újjáalakított Nemzeti Gárda parancsnokát, akit a parlament kedden nagy többséggel választott tárcavezetővé.

Elődje a hét végén a kelet-ukrajnai helyzet kezelése miatt őt ért kritikák miatt mondott le. Egyes vélemények szerint a korábbi védelmi miniszter tétlensége okozta több mint száz ukrán katona halálát.

Poroshenko elnök az új tárcavezető kinevezésekor a következőket mondta: "A terrorizmusellenes műveletek helyszínén lehetőségem volt katonákkal és parancsnokaikkal is szót váltani, a beszélgetések arról győztek meg, hogy most jól döntöttem."

Közben Kijev utcáin a nemzeti gárda tagjai demonstráltak, azt kérve, hivatalos szolgálatuk lejárta után engedjék őket haza. Egy másik helyszínen, a parlament előtt szélsőjobboldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel, a nacionalisták rudakkal, Molotov-koktélokkal és egyéb pirotechnikai eszközökkel támadtak a rendfenntartókra. A demonstrálók a vitatott történelmi megítélésű, a második világháború idején tevékenykedő, Ukrán Felkelő Hadsereggel kapcsolatos, az ukrán parlament előtt lévő törvény elfogadását követelték.

Közben az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov Moszkvában, az Európai Üzleti Szövetséghez tartozó cégek vezetőinek tanácskozásán azt mondta, az Oroszországgal szemben alkalmazott nyugati szankciók elleni orosz intézkedések hosszú távra szólnak.

A tárcavezető az uniós számításokat idézve arra figyelmeztetett, az uniós gazdaságra komoly negatív hatást gyakorolnak a szankciók és az ellenintézkedések, jövő év végéig összesen 90 milliárd eurós kiesése is lehet a közösségnek. Ebből idén 40, jövőre 50 milliárd veszteség alakulhat ki.

Lavrov azt mondta, utalva az ukrajnai helyzetre, hogy "a gazdaság nem visel el ilyen játszmákat", és arra figyelmeztette az orosz beszámolók szerint mintegy 600 uniós vállalat képviselőjét, nem lesznek kivételezett cégek, az ellenintézkedés mindenkit érinteni fog. Majd arról beszélt, a cégek jól felfogott érdeke, hogy odahaza jelezzék saját kormányuknak, mi vár rájuk a szerinte hibás uniós szankciók miatt.

A Russia Today angol nyelvű orosz hírtelevízió európai szakértőket szólaltat meg műsoraiban, akik szerint 130 ezer európai állás kerül veszélybe a szankciók miatt. Arról azonban sem a moszkvai állami tévé, sem Lavrov arról nem beszélt, a büntetőintézkedések milyen negatív hatással vannak Oroszországra.

Csak egy példa: a szerdára meghirdetett orosz kötvényaukció például kényszerűségből, a "kedvezőtlen piaci feltételek" miatt elmarad. A pénzügyminisztérium attól tart, hogy csak drágán tudná értékesíteni adósságpapírjait, ezért fújta le az aukciót.

Július közepéig Oroszország 194 milliárd rubelnyi adósságpapírt adott el, ami mintegy fele az idei évre tervezett 435 milliárd rubelnek. Ezután kilenc hét kihagyás után az elmúlt három hétben összesen 30,25 milliárd rubelért sikerült értékesíteni kötvényeket. Vagyis az év végéig még majdnem 200 milliárd rubel kötvényre kellene vevőt találnia Moszkvának.