Anders Fogh Rasmussen, aki az egyik legtekintélyesebb brit külpolitikai elemzőműhely, a Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House - rendezvényén tartott előadást az észak-atlanti szövetség jövőjéről, kijelentette, hogy a NATO-szövetségesek védelmét "nem lehet olcsón megúszni".

Hangsúlyozta: Oroszország 2008 óta hozzávetőleg 50 százalékkal növelte katonai kiadásait, a NATO-tagállamok ugyanezen idő alatt viszont átlagosan 20 százalékkal csökkentették védelmi költségvetéseiket.

Rasmussen szerint a NATO teljes védelmi kiadásának kétharmadát az Egyesült Államok állja, és a szövetség katonai műveleti kapacitásainak jelentős részét kizárólag Amerika képes biztosítani. "Ez egész egyszerűen fenntarthatatlan" - fogalmazott a NATO-főtitkár.

Hozzátette: ha az európaiak azt akarják, hogy az Egyesült Államok változatlanul elkötelezetten támogassa az európai biztonság fenntartását, akkor kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy állják a számla rájuk eső részét.

Rasmussen szerint ha mindegyik európai NATO-tagállam már az idén tartaná magát ahhoz a szövetségi szintű vállaláshoz, hogy a tagországok hazai össztermékük (GDP) legalább 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítják, akkor a jelenlegihez képest 90 milliárd dollárral többet lehetne fordítani védelmi célú beruházásokra. Ezért itt az ideje, hogy az európaiak befejezzék védelmi kiadásaik csökkentését, és - gazdaságaik kilábalásával párhuzamosan - fokozatosan kezdjenek hozzá védelmi költségvetéseik bővítéséhez - mondta csütörtöki londoni előadásában a NATO főtitkára.

Más nagy londoni kutatóközpontok is felhívták már a figyelmet arra, hogy gyors ütemben csökken a nyugati - főleg az európai - országok részaránya a globális védelmi kiadásokon belül, miközben jelentősen növekszenek a feltörekvő keleti hatalmak katonai kiadásai.

A legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóközpont, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított idei elemzés (Military Balance 2014) kimutatta, hogy a nyugati hatalmak védelmi költségvetése tavaly valamivel több mint a fele, 2010-ben azonban még a kétharmada volt a világ összesített katonai kiadásainak.

Az intézet adatai szerint tavaly az európai országok 57 százalékában csökkentek reálértéken számolva a védelmi kiadások, és Ázsia együttes katonai ráfordításai már 2012-ben túllépték Európa védelmi költségvetését.

Az IISS elemzői is kiemelték a NATO-szövetségen belüli aránytalan kapacitáseloszlásokat. Az intézet szerint az amerikai költségvetési lefaragások ellenére változatlanul az Egyesült Államok az egyetlen olyan katonai hatalom, amelynek az egész világra és a hadműveletek teljes spektrumára kiterjedő csapásmérő kapacitása van.

Rasmussen a Chatham House csütörtöki rendezvényén az ukrajnai válsággal kapcsolatban kijelentette: a NATO információi szerint az utóbbi időben "legalább néhány ezerrel" nőtt az ukrán határ mentén állomásozó orosz haderő létszáma, és ez "rendkívül sajnálatos visszalépés".

A NATO főtitkára szerint "az Ukrajna ellen elkövetett orosz agresszió" kísérlet a nemzetközi szabályok átírására és a befolyási övezetek újbóli kialakítására. Rasmussen ezt a hidegháború vége óta felépített új világrend elleni kihívásnak nevezte.

Kijelentette: az ilyen kihívásokra válaszul a szövetség a Walesben megrendezendő szeptemberi NATO-csúcsértekezletre készenléti akciótervet dolgoz ki. Ennek keretében "megfontolás alatt áll" például készenléti támaszpontok kijelölése, "előre odahelyezett" felszerelésekkel és ellátmánnyal. A NATO emellett "az új biztonsági környezethez" igazított, átdolgozott hadgyakorlati menetrendet alakít ki, és felülvizsgálja kockázatértékelési, hírszerzési információ-megosztási, korai riasztási és válsághelyzeti reagálási mechanizmusait - mondta a NATO főtitkára.