Infostart.hu
eur:
379.26
usd:
319.39
bux:
126964.02
2026. február 14. szombat Bálint, Valentin
Tino Chrupalla (b) és Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali párt társelnökei sajtótájékoztatót tartanak Berlinben 2025. február 24-én, az előrehozott parlamenti választásokat követő napon. Az előzetes eredmények szerint az AfD a második helyen végzett a konzervatív Kereszténydemokrata Unió és bajorországi testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) pártszövetség mögött.
Nyitókép: MTI/EPA/Christopher Neundorf

Első ízben bírálták az amerikai külpolitikát az AfD vezetői

Először fordult elő, hogy a német ellenzéki AfD párt vezetői nyilvánosan bírálták Donald Trump külpolitikáját. A radikális jobboldali párt társelnökei az amerikai elnök venezuelai és grönlandi politikáját kritizálták.

Alice Weidel, a párt gyakorlatilag első számú vezetője, valamint a társelnök Tino Crupalla a Bundestagban újságírói kérdésre válaszolt.

„Donald Trump megszegett egy alapvető kampányígéretet” – fogalmazott a t-online hírportál beszámolója szerint Weidel. Trump megígérte, hogy nem avatkozik be más országok belügyeibe – idézte a portál a német ellenzéki párvezetőt, aki szerint az elnök magyarázattal tartozik választóinak, amit egyértelműen ki kell mondani.

Az ilyen beavatkozások külpolitikai szempontból összetettek, és következményekkel járnak. A elnök ezzel egyre inkább korlátozza saját cselekvési mozgásterét - jelentette ki.

„Remélhetőleg ez nem befolyásolja majd az ukrajnai háborúval kapcsolatos béketárgyalásokat”

– tette hozzá. Hasonlóan bírálta az amerikai külpolitikát a társelnök is. Tino Chrupalla ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy „elfogadhatatlannak tartja a vadnyugati módszereket”. Ugyanakkor hozzátette, hogy ez a helyzet ismét a nemzetközi jog gyengeségét, továbbá az egypólusú világrendről a többpólusú világrend felé történő elmozdulást mutatja.

„Ebben a világrendben Venezuela az Egyesült Államok befolyási övezetébe tartozik, mint ahogy Ukrajna Oroszország befolyási övezetébe”

– idézte Chrupallát a hírportál.

Weidel az Egyesült Államok venezuelai fellépését Oroszország ukrajnai magatartásához hasonlította, ugyanakkor bírálta a médiát amiatt, hogy kettős mércét alkalmaz.

Oroszországgal kapcsolatban évek óta „üvöltenek”, hogy Putyin megsérti a nemzetköz jogot, most viszont „egészen elcsendesedtek”, amikor Trump ugyanezt teszi. Az AfD vezetője az erőforrások biztosítását említette az Egyesült Államok venezuelai és grönlandi politikájának okaként.

A t-online a nyilatkozatokat úgy értékelte, hogy az AfD, amely a CDU után Németország második legnagyobb támogatottsággal rendelkező pártja, jelenleg küzd külpolitikájának pozicionálásával. A pártban eddig több külpolitikai vonatkozásban is hiányzik az egységes álláspont. és ez vonatkozik az iráni tüntetések megítélésére is.

Az AfD szinte kezdettől fogva állást foglalt Ukrajna német pénzügyi és katonai támogatása ellen, és mielőbbi béketárgyalásokat sürgetett. A német parlamenti pártok közül ugyanakkor Donald Trump év eleji beiktatása óta az amerikai kormányzat legfőbb támogatójának számít.

A mostanihoz hasonló kritika az AfD részéről eddig nem hangzott el.

Címlapról ajánljuk
Erdőökológus: szemléletváltásra van szükség, vannak kímélőbb eljárások is, mint a tarvágás

Erdőökológus: szemléletváltásra van szükség, vannak kímélőbb eljárások is, mint a tarvágás

Az erdők nemcsak faanyagot adnak, hanem szerepet játszanak a klíma szabályozásában, a vízmegtartásban és a biodiverzitás megőrzésében is. Eközben Magyarországon még az idős, védett erdők ökológiai értékei is gyakran háttérbe szorulnak a fakitermelés szempontjaival szemben – erről beszélt az InfoRádióban Aszalós Réka erdőökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.02.16. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
31,5-szeres ugrás a kormány által támogatott beruházásoknál, az akkugyárakhoz mentek a százmilliárdok

31,5-szeres ugrás a kormány által támogatott beruházásoknál, az akkugyárakhoz mentek a százmilliárdok

Tavaly látványosan visszatért a nagy volumenű iparpolitikai támogatások korszaka a szerény 2024-es év után. Az egyedi kormánydöntésekkel megítélt ösztönzőknél a hangsúly még inkább a tőkeigényes feldolgozóipari beruházások felé tolódott, különösen az e-mobilitási–akkumulátoros értéklánc körül koncentrálódva. Eközben a százalékos támogatási arányok összességében mérséklődnek. A munkahelyteremtés továbbra is része a narratívának, ám a támogatási logika mindinkább stratégiai kapacitásépítésről, beszállítói pozíciókról és technológiai jelenlétről szól a 2025-ös szerződések alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×