"A bizottságnak politikusabbnak és hatékonyabbnak kell lennie" - jelentette ki Juncker Strasbourgban a dpa német hírügynökségnek adott interjúban. Szükség van a testület hatékonyabb belső szervezésére - tette hozzá. A kereszténydemokrata és konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt jelöltje ugyanakkor nem lát lehetőséget arra, hogy a következő öt évben csökkentsék a biztosok számát.

A Lisszaboni Szerződés előirányozta, hogy idén novembertől a biztosok száma legyen egyenlő a tagállamok számának kétharmadával. Az uniós állam- és kormányfők azonban egyhangúlag úgy döntöttek, hogy továbbra is küldjön minden tagállam egy biztost Brüsszelbe, azaz maradjon az összesen 28 biztos.

Juncker, aki 1995 és 2013 között volt luxemburgi miniszterelnök, felszólította az állam- és kormányfőket, hogy a bizottság elnökének megválasztásánál vegyék figyelembe a májusi európai parlamenti választások eredményeit. Ezt a Lisszaboni Szerződés írja elő. "Az Európai Tanácsnak és tagjainak nem olyan egyszerű ezt az önként vállalt feladatot megkerülniük. Ha mégis ezt tennék, ez nemcsak egy újabb belső intézményi, hanem egy demokráciaválságot is előidézne a tanács és a parlament között, mert (...) az Európai Unió nem tartaná be, amit a választások előtt megígért".

Juncker továbbá azt is követelte, hogy az EU reformja keretében alakítsanak ki egy teljes jogkörű euróövezeti elnöki posztot is. "Elsősorban a válságos időszakokban lenne abszolút kívánatos, hogy legyen egy állandó euróövezeti elnök. Ezt egyre többen látják be" - mondta. Juncker 2005-től 2013-ig vezette az eurócsoport pénzügyminisztereinek tanácsát. Utóda a brüsszeli poszton Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, akinek a mandátuma 2015 közepén jár le.

Juncker szerint már látszik az Oroszország ellen hozott európai szankciók hatása. "Már tudjuk, hogy milyen tőkekivonás következett be Oroszországban az utóbbi hetekben, napokban. Ennek meglesznek a hatásai Oroszországra".

Korábbi moszkvai hivatalos becslések szerint a tőkekivonás a krími válság idején csak az első negyedévben mintegy 50 milliárd eurót tett ki.

A lehetséges gazdasági büntetőintézkedésekről szólva rámutatott, hogy ezek a szankciók elrendelőire is hatással lennének. "Ha továbbra is értékközösség akarunk maradni, ezt figyelembe kell vennünk. Ez nem kellemes dolog, de az értékek védelmének ára van" - fűzte hozzá.

A Pollwatch 2014 legújabb felmérése szerint az Európai Parlamentben a májusi választások nyomán az Európai Néppárt szerezné a legtöbb - összesen 222 - mandátumot. A második helyen a szociáldemokraták végeznének 209 mandátummal. A tagállamokban május 22. és 25. között tartják az európai parlamenti választásokat.