Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete múlt heti ülésén fogadta el a kijelölt héttagú szakértői bizottság 33 oldalas jelentését. A szakértők szerint az alkotmánymódosító tervezet legnagyobb hiányossága az, hogy nem jelöli meg pontosan: milyen kormányzati formára alapozzák a román állam működését, és nem teremt egyértelmű viszonyrendszert az alapvető állami intézmények között.

A jelentés szerint aggályos, hogy az új alaptörvény sem korlátozná a kormányt abban, hogy rendelet kibocsátásával vegye át a törvényhozás szerepét. A szakértők az ombudsman és a legfelső bírói tanács független működésének alkotmányos kereteit is hiányolták, amelyek szerintük elengedhetetlenek lennének a jogállamiság biztosításához.

A Velencei Bizottság az alkotmánymódosító tervezet kidolgozásának módját is kifogásolta, arra hivatkozva, hogy - egy kezdeti nyitottság után - a szöveget előkészítő parlamenti különbizottság nem teremtett lehetőséget a társadalmi vitára.

A strasbourgi ülésen Romániát képviselő Ioan Chelaru szenátusi alelnök azt mondta: a parlament felülvizsgálja az alkotmánytervezetet, és ennek során figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait, illetve az alkotmánybíróság határozatát.

Chelaru közölte: Románia nem tesz le az alaptörvény módosításáról, de az ezt szentesítő népszavazásra várhatóan csak 2015-ben kerül sor.

Februárban a román alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette a parlamenti különbizottság alkotmánymódosító tervezetének 26 pontját, közöttük a kisebbségi jelképhasználatra, a kulturális autonómia elvére és a hagyományos térségek közigazgatási alegységekbe (alrégiókba) szerveződésére vonatkozó módosítási javaslatokat. Az alkotmánybíróság szerint ezek túlmutatnak az alkotmánymódosítás határain, ezért elfogadásukkal a parlament sértené az alaptörvényt.

A hatályos román alkotmány korlátokat szab az alaptörvény módosításának: ezektől a korlátoktól csak akkor tekinthet el a törvényhozás, ha nemcsak módosítja az alkotmányt, hanem új alaptörvényt fogad el. Egy alkotmánymódosítás során a parlament egyebek között nem változtathatja meg Románia hivatalos nyelvét és egységes, független, oszthatatlan nemzetállamként való meghatározását.