Miközben Nagy-Britanniában sokan attól tartanak, hogy a munkaerőpiac január 1-jei nyitása után románok és bolgárok "özönlik el" az országot, a két balkáni országba is egyre több bevándorló érkezik. Az Európai Unió, illetve az érintett országok statisztikai hivatalainak adatai szerint 145 ezer külföldi él e két országban, és közülük 52 ezer uniós állampolgár.

Rafaela és Ricardo Alcaine spanyol házaspár például - miután élt Brüsszelben és Brazíliában - tanácsadó céget alapított Bukarestben, és segít honfitársaiknak a letelepedésben.

Míg Spanyolország csak lassan kerül ki a recesszióból, Romániában a gazdasági növekedés 2,7 százalékos volt az idei év első kilenc hónapjában, jövőre pedig 2,2 százalékos éves növekedés várható, szemben az eurózóna 1,1 százalékos gyarapodásával.

A válság kezdete óta folyamatosan nő a Romániában letelepedő spanyolok száma - mondta Rafaela Alcaine az AFP-nek, hozzátéve, hogy több ezer emberről van szó, "körülbelül ugyanannyiról, mint ahány francia is" az országba jött. Az asszony szerint ezek a bevándorlók "a legkülönbözőbb területeken vállalkoznak: az infrastruktúrafejlesztésben, a mérnöki tervezésben, a megújuló energiaforrások elterjesztésében, az ingatlanpiacon.

A spanyolok számára előnyt jelent, hogy jó a közlekedés hazájuk és Románia között, utóbbinak van hagyományos ipara és képzett szakemberei, ráadásul a két ország nyelvében sok a közös - mondta.  A migráció a két ország között kétirányú, hiszen az utóbbi években mintegy egymillió román vándorolt be Spanyolországba, és "nagyon jól beilleszkedett" - véli Rafaela Alcaine.

Nicholas Hammond brit ügyvéd, aki a kommunizmus 1989-es bukása után telepedett le Bukarestben, azt üzeni honfitársainak: ha vannak ötleteik, akkor ez egy olyan ország, amelyben megvalósíthatják ezeket, mert óriási lehetőségek vannak.

A szintén brit Matthew Willis, akinek irodalmi diplomája van, Szófiában telepedett le, hogy megvalósítsa hazájában megvalósíthatatlan álmát, egy antikváriumot. "Angliában nem tudnék antikváriumot nyitni, mert az Amazon tönkretette ezeket és a független könyvesboltokat is" - jelentette ki.

Románia, amelynek mezőgazdasági területe az ötödik legnagyobb az unióban, számos francia, holland és olasz gazdálkodót is vonzott. "A föld alacsony ára és jó minősége, valamint az olcsó munkaerő miatt jönnek" - mondta Tudor Dorobantu, az Agrostar mezőgazdasági szakszervezet főtitkára.

Az EcoRuralis nevű szervezet szerint az országban a föld ára 2000 és 4000 euró között van hektáronként, ami tizedrésze a hollandiai vagy a dániai árnak.
Egy tanár házaspár, a skót Doug McFarlane és Sara Meaker 2006 óta biogazdálkodást folytat Kolozsvár közelében, mert Romániába vonzotta őket az ország szépsége és az, hogy a talaj ott még nincs agyonszennyezve növényvédőszerekkel. A környezet és a hagyományok tiszteletének előmozdítása céljával létrejött Adept alapítvány szerint "egyre több nyugat-európai akar itt élni az agrárturizmusból".

Noha január 1-jén egyszerre kilenc EU-tagország oldja fel az utolsó korlátozásokat is a román és a bolgár munkavállalók előtt - bár egyesek, mint például Nagy-Britannia, az utolsó pillanatban szigorít valamelyest a feltételeken -, Hammond kétli, hogy most is olyan exodus lesz, mint amilyen 2007-ben volt, amikor a lengyelek tömegesen hagyták el hazájukat. "Aki innen el akart menni, az már elment. Különben nekem nincs semmi bajom azzal, ha egy bolgár vagy egy román Londonba akar menni dolgozni" - jelentette ki a brit Richard Fox, aki borboltot nyitott Bukarestben.

A brit kormány úgy akarja "elterelni a figyelmet a rossz hírekről, hogy félelmet kelt az ország lakosságában a bevándorlóktól" - véli Willis. A Gandul című román hírportál kampányt indított a briteknek az országba csábítására. Az újság a "Miért nem ti jöttök hozzánk?" című honlapján banki, informatikusi és mérnöki állásokat kínál.