A CBI helyzetértékelése szerint - amelyből a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap idézett előzetes részleteket - a pénzügyi szolgáltatásokból ered a brit hazai össztermék 8 százaléka, és a szektor legnagyobb exportpiaca Európa. Az iparszövetség szerint, ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, a Cityben működő bankok távozhatnak Londonból, kockára téve 1400 milliárd font (csaknem 500 ezer milliárd forint) befektetési eszközvagyont.

A City befektetési banki közössége egyértelműen a brit EU-tagság fenntartását pártolja. A City UK nevű lobbicsoport új felmérése kimutatta, hogy a Londonban honos pénzügyi szolgáltató cégek vezetőinek 84 százaléka a jövőben is az unióban szeretné látni Nagy-Britanniát.

David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök januárban bejelentette, hogy a brit választók a következő parlamenti ciklus első felében - várhatóan 2017-ben - népszavazáson dönthetnek a brit uniós tagság fenntartásáról vagy Nagy-Britannia kilépéséről, ha a kormányzó Konzervatív Párt megnyeri a 2015-ben esedékes parlamenti választásokat. Cameron ígérete szerint a brit kormány addig megpróbálja újratárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. A cél azoknak a döntési jogköröknek a "hazatelepítése", amelyek London megítélése szerint nem uniós, hanem tagállami hatáskörbe tartoznak.

A népszavazás arról szólna, hogy a brit választók továbbra is az EU-ban szeretnék-e tudni hazájukat.

A brit EU-tagság feladásának kockázataira ugyanakkor már korábban is figyelmeztették a kormányt a legnagyobb brit üzleti vállalkozások vezetői.

Néhány hete közölt nyílt levelükben - amelyet mások mellett Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója, Sir Michael Rake, a British Telecom (BT) elnöke és Sir Nigel Sheinwald, a Shell igazgatótanácsi tagja, Nagy-Britannia volt washingtoni nagykövete is aláírt - arra hívták fel a figyelmet, hogy számításaik szerint évente akár 92 milliárd font (32 ezer milliárd forint) kárt is okozhat a brit gazdaságnak Nagy-Britannia esetleges kilépése az Európai Unióból.

Hasonló figyelmeztetést küldött a nyáron a japán kormány is Londonnak. A brit külügyminisztériumnak címzett hivatalos levélben, amelyet annak idején a The Sunday Times szerzett meg, az állt, hogy akár 1300 japán cég is újragondolhatja brit érdekeltségeinek sorsát, ha Nagy-Britannia a jövőben "nem töltene be jelentős szerepet" az EU-ban.

A levélben Tokió felhívta a brit kormány figyelmét arra, hogy a brit gazdaságban jelenlévő japán vállalatok 130 ezer állást teremtettek, többet, mint bárhol másutt Európában. Ez a tény is mutatja azokat az előnyöket, amelyeket Nagy-Britannia az európai piac kapujaként élvez - állt a hivatalos japán véleménynyilvánításban.