Infostart.hu
eur:
386.1
usd:
331.58
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog

Megerősítették Obama újraválasztását

Az amerikai kongresszus két házának együttes ülésén pénteken ismertették az elnökválasztó elektori kollégium szavazatainak összesítését, ami hivatalosan és végérvényesen megerősítette, hogy Barack Obamát tavaly november 6-án újraválasztották az Egyesült Államok elnökének.

A szövetséget alkotó 50 államban, valamint a fővárosban leadott elektori szavaztok alapján a testület 332:206 arányban voksolt Obamára republikánus kihívójával, Mitt Romney volt massachusettsi kormányzóval szemben. Az elnökké választáshoz 270 elektori szavazatra van szükség.

Az elektori kollégium tagjai a múlt hónapban ültek össze az államok fővárosaiban, valamint Washingtonban és adták le szavazataikat. A szövetségi fővárosba eljuttatott szavazatok összesítése, amely a novemberi választások eredményének ismeretében minden izgalmat nélkülözött, alkotmányos előírás. A két ház Joe Biden alelnök elnökletével megtartott együttes ülésén két-két szenátor, illetve képviselő felváltva ismertette az elektorok voksolásának eredményét.

Az elnökválasztás idején Obama országosan 65 899 660 szavazatot kapott, ami a voksok 51,1 százalékát jelentette. Romneyra 60 932 152-en voksoltak, ami a szavazásra jogosul amerikaiak 47.2 százaléka. (A fennmaradó szavazatokon 4 további elnökjelölt osztozott.) A kétlépcsős rendszerű amerikai elnökválasztást azonban az alkotmány értelmében nem az országos szinten, hanem az államonként leadott szavazatok döntik el, ezek alapján alakulnak meg helyi elektori csoportok. Az elnököt hivatalosan tehát nem közvetlenül a szavazók, hanem az elektorok választják meg.

Az elektori kollégiumnak 538 tagja van. Minden állam annyi elektort állít ki, ahány képviselővel, illetve szenátorral rendelkezik a szövetségi törvényhozásban. A testület létszáma így azon alapul, hogy a képviselőház 435, a szenátus pedig 100 tagú, s ez kiegészül a szövetségi törvényhozásban szavazati jogú képviselővel nem rendelkező Washington három elektorával.

Az újraválasztott Barack Obama elnök január 20-án, illetve 21-én teszi majd le a hivatali esküt. Először - szűk körben - azért, mert az első hivatali ciklusa az alkotmány szerint 20-án délben jár le. Másodszor pedig azért, mert ez a nap idén éppen vasárnapra esik, és a hagyomány szerint hétvégén nem tartanak beiktatási népünnepélyt Washingtonban. Obama ezért a szertartás kedvéért az ezt követő hétfőn még egyszer fogadalmat tesz.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

Hangosan dübörögnek a harci dobok: egyre többen számítanak háborúra, Amerika lépése döntő lehet

A Kínai Népköztársaság (vagyis Kína) fokozza a nyomását a Kínai Köztársaságra (Tajvan), azzal fenyegetve a „kvázi független” szigetet, hogy akár háborút is kockáztatnak a céljaik eléréséhez. A potenciális forgatókönyvek száma egyre növekszik, az óvatos megközelítéstől a pusztító háborúig bármit lehetségesnek tartanak a szakemberek. Ez az Egyesült Államok lehetséges közbelépésére is hatást gyakorol. A cikkben annak járunk utána, hogy miként indulhat meg a háború a Távol-Keleten, és erre milyen válaszokat adhat a washingtoni vezetés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×