Infostart.hu
eur:
386.44
usd:
331.55
bux:
120554.55
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: Unsplash.com

Franciaország lélekszámában most áll be a történelmi fordulat

Franciaországban 2025-ben, először a második világháború vége óta, több halálesetet regisztráltak, mint születést, s ezzel az ország a demográfiai trendet illetően csatlakozott európai szomszédaihoz - derült ki a kedden ismertetett statisztikai adatokból.

Bár a népesség 2026. január 1-jén 0,25 százalékkal, 69,1 millióra nőtt az előző évhez képest, 1944 óta először a növekedés kizárólag a migrációs egyenleghez kapcsolódik, ami a területre tartósan belépő és kilépő emberek számának különbségét jelenti: a becslések szerint ez 176 ezer fő - közölte a Nemzeti Statisztikai és Gazdasági Tanulmányok Intézete (Insee).

A természetes szaporulat, amely a születések és halálozások különbségének felel meg, negatívvá vált: mínusz hatezer fő lett, miután a születések száma csökkent, a halálozásoké pedig nőtt.

Franciaország az utolsó nagy EU-tagállam, amely ezáltal negatívba fordult. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat által összeállított adatok szerint az Európai Unió (2020-ig az Egyesült Királyságot is beleértve) természetes népességgyarapodása már 2015-ben negatív lett. 2020 óta az Európai Unió 27 tagállamában a halálozások száma minden évben több mint egymillióval meghaladta a születések számát. Németországban az 1990-es újraegyesítés óta mindig kevesebb születés volt, mint halálozás, míg az olasz természetes szaporulat 1993-ban, a lengyel 2013-ban, a spanyol pedig 2015-ben fordult negatívba - állapította meg az Eurostat, amely szerint 2024-ben Franciaországon kívül csak öt ország mutatott még pozitív természetes népszaporulatot: Írország, Svédország, Ciprus, Luxemburg és Málta. Dánia pedig egyensúlyban volt.

„Ami feltűnő, az az, hogy néhány év alatt mennyire csökkent a természetes szaporulat a születések gyors csökkenése miatt" - hangsúlyozta Sylvie Le Minez, az Insee demográfiai és társadalmi tanulmányok részlegének vezetője egy sajtótájékoztatón. Ez a természetes egyenleg 2015-ben még mindig plusz 200 ezer fő volt.

Tavaly 645 ezer gyermek született Franciaországban, ami 2,1 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, és a második világháború vége óta a legalacsonyabb éves számot jelenti, sorozatban negyedik éve. Ez 24 százalékos csökkenést jelent a 2010-es évhez képest, amely a „születések utolsó csúcspontjának éve" volt.

A csökkenés a termékenység visszaesésének tudható be, amely tavaly is folytatódott: egy nőre számítva 1,56 gyermek született. Tavalyelőtt ez a mutató 1,61 volt, szintén a legalacsonyabb szint az első világháború vége óta. Az index 2010 óta csökken, amikor is 2,02 gyermek jutott minden nőre.

A demográfusok különböző okokkal magyarázzák a tendenciát, például azzal, hogy az embereknek más törekvéseik vannak, mint a családalapítás, és aktuális nehézségek (stabil munkahely, lakhatás) vagy félelmek (munka és magánélet összeegyeztetése, éghajlati bizonytalanságok) gátolják őket.

A pénzügyi források hiányától való félelem a gyermekvállalási szándék egyik fő akadályaként emelkedett ki egy nemrégiben tartott nemzeti konzultáció során, amelyet a születésszám csökkenésével foglalkozó parlamenti misszió keretében végeztek.

A statisztikai hivatal a baby boom nemzedékének halálozási korba érkezése miatt a halálozások számának növekedését is megállapította. Tavaly 651 ezer ember halt meg Franciaországban, ami 1,5 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest. Ezt a növekedést a téli influenzajárvány is magyarázza, amely az Insee szerint „különösen virulens volt januárban".

Címlapról ajánljuk
A Nemzeti Választási Iroda elnöke ígéri, nem lesz csúszás, fennakadás április 12-én
Felkészülés 2026

A Nemzeti Választási Iroda elnöke ígéri, nem lesz csúszás, fennakadás április 12-én

Teljes egészében felhő alapú infrastruktúrára épül a valasztas.hu honlap, amely így nagy terhelés esetén is garantálja a stabil és megbízható működést – mondta az InfoRádióban Nagy Attila. Az NVI elnöke arra is kitért, hogy az elmúlt években kiiktatták a rendszerből azokat az elemeket, amelyek a korábbi választások során a szavazókörök zárásának a csúszásához vezettek vagy lassították a szavazatszámlálást.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Mekkora fantázia van most a Molban? Sorsdöntő pillanatok jönnek

Mekkora fantázia van most a Molban? Sorsdöntő pillanatok jönnek

Már hallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása, amelynek első részében azzal foglalkoztunk, hogy mintegy négy év oldalazás után kilőtt a Mol részvényárfolyama, és ennek kapcsán utána jártunk, hogy miért pont most történik mindez, mennyire túlárazott jelenleg a papír, és hosszabb távon milyen tényezők befolyásolják a társaság teljesítményét. A témát Mohos Kristóffal, a Portfolio elemzőjével veséztük ki, amely minden bizonnyal előkerül a Portfolio Investment Day konferencián is. A műsor második felében Futó Péter, a Zenga elemzési vezetőjének segítségével megvizsgáltuk, hogy minek köszönhető az albérleti díjak emelkedésének lassulása, az ország különböző részein hogyan alakultak az árak és mennyire lehet tartós ez a trend. Az ingatlanpiac további aktualitásairól a Portfolio Property Warm Up rendezvényünkön lesz szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×