Az, hogy milyen legyen ennek a kérdésnek a megoldása, jogi kerete és tartalma, elsősorban az érintett felekre tartozik, "csak az a jó megoldás, amely belülről fakad"- hangsúlyozta az MTI kérdésére válaszolva a kormányfő a félórás megbeszélés után kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón.

E kérdésben nem kell külső nyomást gyakorolni, Szerbia kétségkívül meg fogja találni azt a megoldást, amely megfelel majd neki és a koszovóiaknak - jelentette ki. Kiemelte, hogy az Európai Uniónak és Magyarországnak egyaránt érdeke Szerbia mielőbbi uniós csatlakozása; mint fogalmazott, Koszovó kérdését olyan állapotba kell hozni, hogy az ne akadályozza Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásait.

Felajánlotta, Magyarország szükség esetén segít Szerbiának a csatlakozási folyamatban. "Mi szolidárisak vagyunk Önökkel (...) ha Önök ezt eldöntötték, mi ebben támogatjuk Önöket" - mondta.

"Mi nem a kerítésekben, hanem a jószomszédságban bízunk" - fogalmazott Orbán Viktor, és hangsúlyozta, "mi nem szeretnénk úgy tartozni az Európai Unióhoz, hogy szomszédaink nem oda tartoznak".

Hozzátette ugyanakkor, nem szeretné eltitkolni, hogy a további bővítés szempontjából kedvezőtlen szelek fújnak az EU-ban. Ezzel kapcsolatban utalt rá: a pénzügyi válság meggyötörte az uniós gazdaságokat, az EU-államok jóval óvatosabbak, mint korábban. Azt mondta, Magyarországnak még "aránylag könnyen" ment az EU-csatlakozás, Horvátországnak már nehéz, és Szerbiának sem lesz könnyű.

Orbán Viktor elmondta, hogy a soros magyar EU-elnökség a végéhez közeleg, "egy fontos munka véget ért", és azért találkozott a szerb miniszterelnökkel, hogy erről tájékoztassa.

A magyar kormányfő a szerb miniszterelnökkel egyetértésben megállapította: ki kell használni a két ország gazdasági együttműködésében rejlő lehetőségeket. Mint fogalmazott, bár történtek pozitív dolgok az elmúlt időszakban, ez messze a potenciál mögött marad.

Orbán Viktor azt mondta a sajtó előtt, megköszönte kollégájának, hogy Szerbiában "korrekt módon bánnak a magyar kisebbséggel". Köszönetét fejezte azért is, hogy biztosítják a felálló nemzeti tanácsok számára a működési, intézményi kereteket. Egyúttal ígéretet tett: a Magyarországon élő szerb kisebbség parlamenti képviseletének kérdését az év végéig megoldják.

Mirko Cvetkovic az MTI kérdése kapcsán kijelentette: Szerbia EU-csatlakozása kapcsán egyelőre nem merült fel feltételként az, hogy miképpen viszonyuljon az egykori szerb tartományhoz, Koszovóhoz, mint mondta, az egyeztetések még nincsenek ilyen előrehaladott szakaszban. Úgy fogalmazott, a cél jobb feltételeket biztosítani a szomszédban élők számára. Azt is megjegyezte: ismert, hogy az EU-ban sem egységes az álláspont Koszovó kapcsán, van, amelyik állam elismeri függetlenségét, van, amelyik nem, "fontos, hogy folytatódjon a párbeszéd".

A szerb kormányfő kijelentette, hogy az Orbán Viktorral folytatott megbeszélések fő témája Szerbia európai integrációja volt; köszönetet mondott azért, hogy Magyarország ezt teljes mellszélességgel támogatja. Leszögezte, országa az év végéig szeretné elnyerni az EU hivatalos tagjelölti státusát. Kifejtette, hogy szót ejtettek a Duna-stratégiáról is, amely a remények szerint nagy mértékben hozzájárulhat mindkét ország gazdasági fellendüléséhez.

A két miniszterelnök a sajtótájékoztató után bemutatta a Liszt Ferenc-emlékév alkalmából kibocsátott magyar-szerb emlékbélyeget; a zeneszerző 200 éve született. Az 50 dináros nemzetközi forgalomban használt bélyeget 46 ezer példányban bocsátják ki. Orbán Viktor a bélyeg bemutatásakor azt mondta, a magyar és a szerb nemzet is kultúrnépnek vallja magát, "fontosnak érezzük, hogy a saját kulturális fölfogásunk lenyomata megmaradjon, örülök, hogy most közösen hagytunk nyomot a világban".