Az első két választási fordulóban sem Wulff, sem az esélyesebb ellenjelölt, az egykori keletnémet polgárjogi harcos, Joachim Gauck nem szerezte meg a szükséges abszolút többséget.
A harmadik fordulóban Christian Wulff 625 szavazatot szerzett, Gauck pedig 494 voksot kapott. Ebben a fordulóban a Baloldal jelöltje, az esélytelen Lukrezia Jochimsen már nem indult, és a párt képviselői tartózkodtak a szavazástól.
A rendkívüli elnökválasztásra azt követően került sor, hogy május végén váratlanul lemondott hivataláról Horst Köhler. A szerdai szavazást páratlanul izgalmas kampány előzte meg, a kormánypártok jelöltjével szemben az ellenzéki szociáldemokraták és a Zöldek által jelölt, volt keletnémet ellenzéki vezető, Joachim Gauck mind a lakosság, mind a politikusok körében egyre nagyobb népszerűségre tett szert.
Az elnökválasztás során Christian Wulff személyében egy pártpolitikus, Angela Merkel kancellár pártjának, a kereszténydemokrata CDU-nak az alelnöke, egyben Alsó-Szászország tartományi miniszterelnöke és a pártoktól független, korábbi ellenzéki tevékenységéért a német egység jelképének számító Joachim Gauck csapott össze. A kampányt éles vita kísérte arról, hogy a jelenlegi helyzetben Németországnak a pártok által delegált vagy pedig független elnökre van szüksége. Külön érdekességnek számított, hogy közvetlenül a szavazás előestéjén két korábbi tekintélyes elnök, Richard von Weizsa:cker és Roman Herzog egyaránt mindenfajta pártkötődéstől mentes, szabad választásra szólított fel.
A szerdai választás ezek után nemcsak a legdrámaibb, de a leghosszabb volt a háború utáni államfő-választások történetében. A szavazás háromfordulós volt, és csaknem 9 órán keresztül tartott
Christian Wulff megválasztása után azonnali hatállyal lemondott alsó-szászországi tartományi miniszterelnöki tisztségéről. Első nyilatkozatában együttműködést ajánlott mindenkinek, és köszönetet mondott riválisának a fair és nemes, a kölcsönös megbecsülés jegyében lezajlott vetélkedésért. Úgy értékelte, hogy Joachim Gauck mostani szereplésével is hozzájárult Németország tekintélyének növeléséhez. Hangsúlyozta, hogy valamennyi német állampolgár elnöke akar lenni, és egyben hidat kíván teremteni a politikusok és a lakosság között.
A választások tanulságainak elemzése még hátravan. Az első vélekedések szerint azonban a koalíciós pártpolitikusok sorozatos "átszavazása" jelentős mértékben ártott Merkel kancellár és az általa vezetett koalíció amúgy is megtépázott tekintélyének. Wulff sima győzelme a koalíció sikerét is jelentette volna, ezzel szemben a szavazás során történtek felszínre hozták a kormánypártok közötti feszültségeket. Általános vélekedés szerint a koalíciós "ellenszavazatok" nem a Wulffal, hanem a Merkel-kormány politikájával szembeni elégedetlenséget jelezték.
A kancellár mindennek ellenére derűlátóan nyilatkozott. Hangsúlyozta, hogy a kormány töretlenül folytatja munkáját, és annak a meggyőződésnek adott hangot, hogy Christian Wulff az ország jelenlegi nehéz helyzetében a legjobb választást jelentette.
Újabb, hivatalos tájékoztatás Robert Fico állapotáról