Infostart.hu
eur:
385.38
usd:
332.09
bux:
122064.61
2026. január 16. péntek Gusztáv

"A szlovákok országuk lappangó magyarosításától tartanak"

A szlovákok országuk lappangó magyarosításától tartanak címmel prágai keltezésű elemzésben foglalkozott a szlovák-magyar viszonnyal szombaton a Die Welt.

A német konzervatív napilap tudósítója, Hans-Jörg Schmidt cikkének bevezetőjében arról írt: a két ország közötti, tartós konfliktusokkal terhelt viszony borúlátó megfigyelői megjósolták, hogy alig lép majd hivatalba az új magyar vezetés, máris újabb viszály támad a kétoldalú kapcsolatokban.

Az újság szerint ezt bizonyította az új magyar parlament alakuló ülése, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök nemzeti konzervatív pártja, a Fidesz - legalábbis a német lap ezt így állítja - olyan törvénytervezetet terjesztett elő, amely magyar állampolgárságot kínál az ország határain kívül élő magyaroknak.

Mindez arra hivatott, hogy erősítse a magyarok összetartozásának érzését - írta a tudósító, utalva arra, hogy magyarok élnek Szerbiában, Horvátországban, Romániában, Ukrajnában és Szlovákiában, ahol a lakosság 10 százalékát teszik ki. Budapest szerint ezt az összetartozási érzést mindenekelőtt azért kell erősíteni, mert az idei esztendőben van a trianoni szerződés 90. évfordulója. Magyarország annak következtében területének kétharmadát, lakosságának pedig egyharmadát vesztette el, és a magyarok számára az máig történelmi "szégyenszerződésnek" számít.

A tudósító emlékeztetett arra, hogy Szlovákia hagyományosan dühödten reagál, ha Budapest "aggódni" kezd a magyar kisebbség miatt. Most éppen Szlovákia tervezett "orbanizálásáról" beszélnek. Robert Fico miniszterelnök pedig "nagyon kemény választ" jelentett be, a többi között azt hangoztatva, hogy a törvénytervezet nemzetbiztonsági kockázatot jelent Szlovákia számára.

A lap emlékeztetett arra is, hogy felsorakozott Fico mögött az a szlovák polgári ellenzék is, amely egyébként késhegyig menő harcot vív a kormányfő ellen. A tudósító szerint mindez azokkal a tapasztalatokkal függ össze, amelyeket Szlovákia a korábbi Orbán-kormány ideje alatt szerzett. Abban az időben - kilenc évvel ezelőtt - Orbán egyebek között követelte a Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését - írta a tudósító, utalva arra, hogy 1945 után az akkori Csehszlovákiában élő magyarokat - csakúgy mint a szudétanémeteket - ellenségként bélyegeztek meg és javaikat elkobozták.

Az a tény, hogy Szlovákia mind a mai napig kitart a dekrétumok mellett, a magyarok vonatkozásában azért is különös, mert annak idején mindkét ország Hitler vazallusa volt - írta a Die Welt.

Az újság utalt arra, hogy Orbán akkoriban nemcsak Szlovákia, hanem Csehország részéről is heves ellenállásba ütközött. A cseh sajtó ma Fico oldalán áll, noha a szlovák miniszterelnök egyáltalán nem élvezi a prágai újságok rokonszenvét. A cseh és a szlovák kommentátorok - mint a Die Welt írta - egyetértenek abban: Orbán azért keresi a viszályt a szomszédokkal, mert nem tudja, hogy miként oldja meg tulajdonképpeni problémáját, a gyengélkedő gazdaság újraélesztését.

A cikkíró ennek kapcsán a Hospodárské noviny cseh és a Sme szlovák napilapokat idézte, amelyek szerint Orbán tudatosan számításba vette azt is, hogy törvénytervezetével a választások előtt álló Szlovákiában a nacionalista erők pótlólagos lendületet kapnak. Ezekre az emberekre egyfajta súrlódási felületként van szüksége arra az esetre, ha belpolitikai téren valami félrecsúszik - vélekedett a Die Welt által idézett két újság.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×