Három és félhónapos hatalmi vákuum után szerdán megalakulhat az új Európai Bizottság. Az előző testület mandátuma tavaly október 31-én lejárt, de a Lisszaboni Szerződés körüli huzavona miatt ügyvezető hatáskörrel hivatalban maradt. A tervek szerint egészen keddig, amikor az Európai Parlament szavazhat az új összetételű testületről.

A végső voksolást nagyon komoly ellenőrzés előzte meg. Az uniós jogszabályok szerint ugyanis miután a tagállamok megnevezték a jelöltjeiket, Barroso elnök pedig elosztotta közöttük a tárcákat, az Európai Parlament szakbizottságai maratoni ülésen kérdezték ki a jelölteket, elutasító döntésük pedig borította az eredeti terveket.

Így történt a bolgár biztos esetében is. A humanitárius segítségnyújtási portfólió élére jelölt Rumjana Zseleva bolgár külügyminiszter szakmailag sem volt felkészült, ráadásul az EP-bizottság kifogásolta a politikus üzleti ügyeit. Bulgária visszahívta Zselevát, és a Világbank alelnökét, Krisztalina Georgievát jelölte helyette.

A jogos kritikák mellett felvetődik olyan szempont is, amely szerint az Európai Parlament ilyenkor szereti megmutatni az erejét - mondta az InfoRádiónak Fóris György, a BruxInfo elemzője, aki hangsúlyozta: nem hivatalos értesülések szerint Barroso környezete azzal kalkulált, hogy legalább 2-3 biztos "elbukhat" emiatt a szakbizottság a meghallgatás során.

Az előzetes nyilatkozatokból valószínűsíteni lehet, hogy az Európai Parlament többsége támogatni fogja a bizottságot, amely a Lisszaboni Szerződés szerint immár új szerkezetben és hatáskörrel dolgozhat majd.

A testület 27 fős maradt, tehát továbbra is minden ország egy biztost ad, változás viszont, hogy az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a brit Catherine Ashton a bizottság tagja lett alelnöki rangban.

Az Európai Bizottság magyar tagja Andor László közgazdász lehet. Az eddigi biztos, Kovács László az adó- és vámügyeket vitte, Andor László pedig a szociális és foglalkoztatási portfólióért felel majd.