Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Egy palesztin állam demilitarizálását Netanjahu elsődleges feltételnek tekinti

Megerősítette az izraeli miniszterelnök, hogy egy majdani palesztin állam demilitarizálását a közel-keleti békerendezés elsődleges előfeltételének tekinti.

Izrael nem akar határai mentén egy "második Iránt" - fogalmazott a Bild című német napilapnak adott, az újság hétfői számában megjelent interjújában Benjamin Netanjahu.

Az izraeli kormányfő egy, a közelmúltban elhangzott beszédében jelezte először, hogy hajlandó lenne egy korlátozott jogkörű - hadsereggel nem rendelkező - palesztin állam elfogadására, amit ezúttal is megerősített.

Netanjahu elengedhetetlennek nevezte azt is, hogy a palesztinok elismerjék Izraelt a zsidó nép államaként. "Minden más probléma - akármilyen nehéz is - megoldható" - jelentette ki a miniszterelnök.

"Békésen akarunk egymás mellett éli a palesztinokkal, nem akarunk uralkodni felettük" - hangoztatta az izraeli kormány vezetője. A palesztinoknak rendelkezniük kell mindazokkal a jogkörökkel, amelyek biztosítják az önálló kormányzást - fogalmazott, hozzátéve ugyanakkor: ez alól kivételt jelentenek azok a jogkörök, amelyek fenyegetést jelenthetnek Izrael számára.

A miniszterelnök óvta intette Iránt attól, hogy folytassa atomprogramját. Annak a nézetnek adott hangot, hogy az izraeli atomprogram fenyegetést jelent a Közel-Kelet, illetve az egész világ békéje számára.

Netanjahu azzal vádolta a teheráni vezetést, hogy támogatja a terrorizmust. "Fennáll annak a veszélye, hogy Irán atomfegyverrel látja el a terroristákat" - állította az izraeli miniszterelnök.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×