Csehország külső eladósodottsági rátáját az aktuálisnál több mint két és félszer nagyobbra, Észtországét 63 százalékkal többre, Ukrajna esetében majd duplájára becsülte a Nemzetközi Valutaalap áprilisban kiadott Globális Pénzügyi Stabilizációs Jelentésében.

A központi bankok, elemzők és újságírók tiltakozása nyomán az IMF szerdán sajnálkozását fejezte ki a kínos hiba miatt és azt mondta: amilyen gyorsan csak tudja, felülvizsgálja az adatokat és újra közzéteszi azokat honlapján.

Ugyan néhány adat a brit üzleti napilap, a Financial Times birtokába jutott, az IMF honlapján szereplő dokumentumból még csütörtök délután is hiányzott két grafikon, amit "felülvizsgálatra visszavontak". A Valutaalap belső vizsgálatot ígért, a cseh adat esetében azonban közölte, hogy beviteli hiba történt, és véletlenül kétszer számították be a rövidlejáratú hitelek törlesztését.

Mint az FT megjegyzi, a baklövés érzékeny pillanatban történt Közép- és Kelet-Európa számára, amely a feltörekvő piacok közül különösen függ a külföldi adósságtól. A lap idézi az ING bank vezető közgazdászát, Charles Robertsont, aki szerint az adatkorrekció után "Kelet-Európa kevésbé tűnik kockázatosnak, mint néhány héttel ezelőtt". A módosított mutatók ellenére is azonban a térségben sokkal magasabb a megtakarításokhoz képest a külső adósság aránya, mint Afrikában, Latin-Amerikában vagy Ázsiában - húzza alá a lap.

A Valutaalap egy hónap alatt másodszor kényszerül hibás adat javítására. Nemrég a brit bankrendszer veszteségeiről szóló mutatót kellett kijavítania a brit pénzügyminisztérium tiltakozását követően.