eur:
404.53
usd:
373.77
bux:
74507.52
2024. október 28. hétfő Simon, Szimonetta

Minden, amit az amerikai választási rendszerről tudni kell

Az amerikai kongresszus által 1845-ben elfogadott törvény értelmében minden negyedik év novemberének első hétfőjét követő kedden elnökválasztást kell tartani. Idén ez a nap november 4.

E napon nemcsak az elnököt és a vele együtt induló alelnököt választják meg, hanem újraválasztják az egész, 435 tagú képviselőházat két évre, és a 100 tagú szenátus egyharmadát, sőt több államban is kormányzót választanak - a helyi alkotmány rendelkezései szerint - 2 vagy 4 évre, továbbá ezernyi állami, járási és városi tisztségviselőt.

Az elnökválasztás menetét az 1789-ben elfogadott és többször kiegészített alkotmány szabályozza. Ennek értelmében elnökké csak olyan személy választható, aki amerikai állampolgárként született, betöltötte 35. életévét és legalább 14 éve az Egyesült Államok lakosa. Alelnök csak olyan személy lehet, aki elnökké is választható lenne. Az elnök megbízatása négy évre szól, és csak egyszer választható újjá.

Az elnököt és az alelnököt közvetett módon választják meg. A 18. életévüket betöltött, választójoggal rendelkező amerikai állampolgárok, akik felvétették magukat a választói névjegyzékbe, novemberben az elnök- és alelnökjelöltekre szavaznak, de csak az úgynevezett elektorokat, azaz államonként a pártok aktivistáiból alakult elektori csoportokat választják meg. Az egyes államokból a legtöbb szavazatot kapott párt elektorai jutnak be az elnökválasztó elektori testületbe.

Az alkotmány előírásai szerint minden állam elektorainak száma megegyezik a kongresszusi helyek számával. A Szenátusból és a Képviselőházból álló Kongresszus 535 tagú, ehhez jön még a főváros (District of Columbia) ugyanannyi elektorral, mint a legkisebb szövetségi állam. Az elektori kollégium tagjainak államonkénti megoszlását így a képviselőházi helyek megoszlása határozza meg, hiszen a Szenátusba minden állam egységesen két főt küld, a képviselőházi helyek számát viszont a tízévenként tartott népszámlálás alapján, a lélekszámmal arányosan állapítják meg.

Elnökké választáshoz az elektori szavazatok egyszerű többsége, azaz 270 szavazat is elegendő. Ha ez nem jön létre, akkor az elnök személyéről a képviselőház - ahol ekkor minden államnak csak egy szavazata van -, az alelnökről pedig a szenátus dönt. Eddig két ilyen eset adódott: 1800-ban, amikor Thomas Jefferson lett az Egyesült Államok 3. elnöke, és 1824-ben, amikor John Quincy Adams lett a 6. elnök.

Az elektorok államonként szavaznak, mégpedig az általános gyakorlat szerint - erre a szövetségi államok felében törvény nem kötelezi őket - az államukban legtöbb szavazatot kapott jelöltre. Előfordulhat olyan eset is, hogy bár valamelyik jelölt országosan több szavazatot szerez, mint ellenfele, mégsem ő lesz az elnök, mert nem jut elég elektori szavazathoz. Az egyedüli kikötés az elektori szavazásnál az, hogy a két jelölt közül, akire mint elnökre és alelnökre szavaznak, csak az egyik lehet ugyanannak az államnak a lakosa, mint az elektor, ellenkező esetben csak az egyikükre adhatják le voksukat.

Az államok fővárosaiban ugyanazon a napon - egy 1934-es törvény szerint december második szerdáját követő hétfőn - összeülő elektorok szavazatait ajánlott postaküldeményként megküldik a Szenátus elnökének, aki a borítékokat a kongresszus két házának együttes ülésén, a következő év január 6-án nyitja fel, és a szavazatok összeszámlálása után kihirdeti az elnökválasztás hivatalos végeredményét. Az új elnök január 20-án, az ünnepélyes eskütételt követően lép hivatalba, az új Kongresszus január 3-án ül össze.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.28. hétfő, 18:00
Oroszi Beatrix
a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×