Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál

Hiába a jó idő, lezárták a magaslati turistautakat a Tátrában

A szlovákiai Magas-Tátrában a szokatlan meleg ellenére már érvénybe lépett a hegyi turistautak látogatásának tilalma. A rendelet - amelynek biztonsági és környezetvédelmi okai vannak - június 15-ig lesz érvényben.

Bár a szokatlanul meleg idő miatt a Tátra legmagasabb részein is eltűnt a szeptemberben hullott hó, a nemzeti parkról szóló törvény értelében november elsején már életbe lépett a magaslati turistautak téli lezárása.

Kivételt csupán a hegyi menedékházakhoz vezető utak jelentenek, ám a rysy-i menház télen nem látogatható. A tilalom közel 20, a turisták által kedvelt magaslati ösvényt érint.

Az intézkedésnek főleg biztonsági és környezetvédeémi okai vannak, ugyanis a tél folyamán az erdőhatár fölötti turistautak nagyon veszélyesek, szinte járhatatlanok, tehát a turisták veszélyben lennének, amennyiben itt turáznának.

A környezetvédők nagyon fontosnak tartják a tátrai állat és növényvilág téli védelmét.

A téli látogatása tilalom 2009. június 15-ig tart majd.

Gondot okoz, hogy a Tátra lengyel oldalán hasonló tilalom télen nincs érvényben, a túrázók gyakran eltévednek és a mentésükbe gyakran be kell vonni a szlovák hegyi mentőszolgálatot is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

Kiderült, ki lesz a Tisza két új képviselője az Európai Parlamentben

„A Tisza Bogdán Csabát és Weisz Viktort jelöli európai parlamenti képviselőnek Tarr Zoltán és az én megüresedett helyemre. A Tisza EP-delegációját a jövőben Lakos Eszter vezeti” – közölte Magyar Péter miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

Rohamosan fogy a pénz, és az a rendszer dőlhet be, amitől eddig a világ stabilitását vártuk

A fejlesztési együttműködésnek egy egyszerre szűkülő forrásokkal, geopolitikai feszültségekkel, adósságválságokkal és rekordmagas humanitárius szükségletekkel terhelt világban kell újra meghatároznia saját szerepét – ez volt az OECD párizsi konferenciájának egyik fő üzenete. A globális fejlesztési együttműködések jövője egyre kevésbé írható le a hagyományos donor–kedvezményezett logikával: a partnerországok nagyobb beleszólást kérnek, a globális Dél alternatív intézményi és finanszírozási útvonalakat épít, a donorországokban pedig erősebb politikai igazolásra van szükség. A fejlesztési rendszer jövője így azon múlik, hogy a szereplők képesek-e kevesebb pénzből világosabb célokra, mérhetőbb hatással, jobban összehangoltan és a partnerországok saját prioritásaihoz közelebb működni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×