Az alkotmányt ünnepélyesen vasárnap délben hirdette ki Fatmir Sejdiu koszovói elnök, aki egyben aláírta az alkotmány elfogadása óta becikkelyezett, negyven jogszabályból álló törvénycsomagot, amely az államiság kellékeivel ruházza fel az újdonsült országot. Az alkotmány életbe lépéséig Koszovó alaptörvénye az úgynevezett "alkotmányos keret" volt, amelyet 2001. május 15-én fogadott el a koszovói parlament.

Az új alkotmány kereteit Martti Ahtisaari egykori koszovói ENSZ-megbízott rendezési terve határozza meg, holott Oroszország ellenkezése miatt Ahtisaari-javaslatát nem fogadta el az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

Az alkotmány életbe lépésével Pristina elvben átveszi az ENSZ-missziótól (UNMIK) az állam működtetéséhez szükséges jogosítványokat és hatásköröket, kivéve azokat - igazságügy és rendőrség -, amelyek az Ahtisaari-terv értelmében majdan az UNMIK-ot felváltó európai uniós misszió (EULEX) hatáskörében maradnak.

Az alaptörvény "független, szuverén, demokratikus, egységes és megoszthatatlan állammá" nyilvánítja Koszovót, soknemzetiségű országként határozza meg, amelynek két hivatalos nyelve van, az albán és a szerb. Az alkotmány szavatolja az összes nemzetiség képviselőinek részvételét az ország politikai életében, hatalmi rendszerében, kimondja továbbá, hogy Koszovó nem támaszt területi igényt egyetlen állammal szemben sem, továbbá nem lesz olyan követelése sem, hogy más állammal vagy államrésszel egyesüljön.

A szerbek elutasítják

Belgrád törvénytelennek tekinti a koszovói alkotmányt, és a Koszovó északi részén egy tömbben élő szerbek is elutasítják az életbe lépett alaptörvényt. Marko Jaksic, a Kosovska Mitrovica-i Szerb Nemzeti Tanács elnöke közölte vasárnap, hogy az alkotmány semmilyen módon nem fogja befolyásolni az észak-koszovói szerbek életét, akiknek továbbra is Szerbia polgáraiként kell viselkedniük.

Jaksic szerint az alkotmány életbelépésére egyfajta válasz lesz az, hogy a szerbek június 28-án, az 1389-es rigómezei csata emléknapján megalakítja saját "szerb tartományi" parlamentjüket.

A Koszovó középső és déli részén található enklávékban élő szerbek helyzete azonban másként fest. Rada Trajkovic, a Közép-Koszovói Szerb Nemzeti Tanács elnök arra figyelmeztetett, hogy az ott élő szerbek szembe fognak kerülni "a Pristina által bátorított elnyomással", a túlélés érdekében pedig számolniuk kell majd a Pristina által diktált törvényekkel.