Az Európai Unió 2004-es bővítése előtt Ausztria és Németország elérte, hogy 2009-ig engedélyezzék számukra munkapiacuk részleges elzárását a csatlakozó államok álláskeresői előtt.

A derogáció néven elhíresült rendelkezés időközben számos vitát váltott ki Berlinben is, mert egyes ágazatokban komoly hiány mutatkozik utánpótlásban, ezért az ipari vezetők már többször is megkongatták a vészharangot.

Igaz, az új uniós tagállamokra vonatkozó megkötések kivételeket is tartalmaznak, amelyek nem ismeretlenek sem a német munkaadók, mind pedig a Keletről pályázó álláskeresők számára.

Ezek után komoly meglepetést keltett Olaf Scholz munkaügyi miniszter bejelentése, hogy szükségesnek tartja a derogáció legalább 2011-ig történő meghosszabbítását. Scholz a közel 3 és fél millió német állásnélkülire hivatkozva úgy vélte, semmi sem indokolja a megkötések feloldását.

Az EU bővítése előtt kötött megegyezés értelmében a derogációt életbe léptető kormányoknak jogukban áll az egyszeri hosszabbítás, ha ezt gazdasági helyzetük szükségessé teszi. Scholz most ezzel érvelve próbálja elérni, hogy a berlini kormány Brüsszelben eljárjon az új uniós tagállamok, így Magyarország munkavállalóira vonatkozó szigorítások fenntartásának 2011-ig történő kiterjesztése érdekében.