Washington az esetleges iráni támadás elhárítására Lengyelországban rakétaelháritó rendszert, Csehországban pedig nagy teljesítményű radarállomást létesítene, legkésőbb 2011-ig.

A legutóbbi felmérések szerint a csehek több mint hetven százaléka ellenzi a tervet, az érintett térség települései helyi népszavazásokon óriási többséggel utasították el az amerikaiak elképzeléseit - ezek a voksolások azonban nem kötelezik semmire sem a kormányt.

Mirek Topolánek cseh miniszterelnök szerint kormánya nem tűzött ki konkrét időpontot a tárgyalások befejezésére, de - mint mondta - optimális esetben a cseh-amerikai szerződés szövegét az áprilisi, Bukarestben megrendezendő NATO-csúcstalálkozó után benyújthatják a prágai parlamentnek.

Donald Tusk lengyel kormányfő szerint a két ország nem kívánja lassítani, sem pedig gyorsítani a Varsóban és Prágában zajló szakértői tárgyalásokat. Szerinte a tárgyalások ütemét az sem befolyásolja, hogy George Bush második elnöki időszaka ősszel véget ér.

Donald Tusk fontosnak nevezte, hogy Varsó megfelelő biztonsági garanciákat kapjon, és Washington teljesítse a lengyel vezetés egyéb feltételeit. A lengyel miniszterelnök szerint cseh partnere megértéssel fogadta a lengyel feltételeket, azonban konkrétumokat nem volt hajlandó elárulni.

A cseh miniszterelnök is elengedhetetlennek tartotta a cseh feltételek teljesítését. A lengyel kormányfő elmondta, hogy rövidesen Moszkvába utazik, ahol erről az ügyről is tárgyalni kíván orosz vendéglátóival.

Míg Donald Tusk elődje, Jaroslaw Kaczynski maradéktalanul támogatta az amerikai elképzeléseket, az új lengyel miniszterelnök fontosnak tartja országa érdekeinek szavatolását, és feltételekhez köti a rakétaelhárító rendszer telepítésének engedélyezését.